Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1929.
V
20 Nr. 1095. Dubium de privilegio sacerdobitus concesso in Constitutione Apostolica „Auspicanti- bus Nobis “ Sacrae Poenitentiariae Apostolicae sequens dubium pro opportuna solutione exhibitum fuit: „Utrum privilégium personale, hoc anno iubilari in Constitutione Apostolica „Aus- picantibus Nobis“ sacerdotibus conces- sum, sit consuetum personale privilégium altaris, vi cuius sacerdotes, pro defuncto celebrantes Indulgentiam plenariam acqui- rere et applicare valeant animae pro qua Missam celebrant; vel potius ita in- telligendum sit ut sacerdotes, Sacrum applicare possint, independenter a Missae applicatione, uni animae, in Purgatorio detentae, ab ipsis ad libitum designatae. Et Sacra Poenitentiaria Apostolica, re mature perpensa, respondendum censuit: „Negative ad primam partem, affirmative ad secundam.“ Facta autem de praemissis relatione Ssmo D. N. Pio divina Providentia Pp. XI, ab infrascripto Regente eiusdem Sacri Tribunalis, in Audientia diei I. Mártii 1929, idem SSmus Dominus responsum Sacrae Poenitentiariae benigne adproba- vit, confirmavit et publici iuris fieri man- davit. Datum Romae, ex Sacra Poenitentiaria Apostolica, die 8. Mártii 1929. S- Luzio, Regens. L.tS. A Anelli, Substitutus. * Amint T. Papjaim az eredetiben most közölt magyarázatból kivehetik, a Sacra Poenitentiaria az idei jubileumi évre engedélyezett mindennapos oltárprivilegiu- mot akként értelmezi, hogy nemcsak annak a szenvedő léleknek a számára lehet a búcsút elnyerni, akiért a sz. mise felajánltatik, hanem minden egyes misével — independenter a Missae applicatione — a miséző tetszése szerint bármelyik szenvedő lélek számára meg lehet nyerni a búcsút. * Nr. 1093. lnstructio de communione plurium infirmorum. Quo breviore et faciliori ratione sacra Communio pluribus infirmis ministrari valeat, Sacra Rituum Congregatio sequen- tem instructionem probari posse censuit; nimirum: Quando Sacra Communio distribuitur pluribus infirmis, qui in eadem domo, vei in eodem hospitali, séd in distinctis cubiculis degant, Sacerdos vei Diaconus ministrans, in primo tantum cubiculo recitet plurali numero omnes preces ante infirmorum Communionem dicendas iuxta Rituálé Romanum, Tit IV. cap. 4; in aliis autem cubiculis dicat tantummodo preces: Misereatur tűi... Indulgentiam..: Ecce Agnus Dei... semel Domine non sum dignus... Accipe fráter (soror). . . vei Corpus Domini nostri Iesu Christi.. .; et in ultimo cubiculo addat versum: Dominus vobiscum, cum suo responsorio et cum sequente oratione plurali numero dicenda: Domine sancte... ibique, si qua particula consecrata superfuerit, be nedictionem eucharisticam impertiatur, ac tandem reliquas preces praescriptas in Ecclesia de more persolvat. Facta postmodum de his ornnibus Sanc- tissimo Domino nostro Pio Papae XI. per infrascriptum Cardinalem Sacrae Rituum Congregationi Pro-Praefectum relatione, Sanctitas Sua praefatam instructionem rátám habuit et confirmavit; eamque pro opportunitate adhibendam benigne concessit. Contrariis non obsanti- bus quibuscumque. Die 9. Ianuarii 1929. C. Card. Laurenti, S. R. C. Pro-Praefectus. Angelus Mariani, Secretarius. * Közérdekű voltánál fogva közzéteszem a m. kir. belügyminiszter urnák adott esetből kifolyólag kegy uraság által javadalmazott s egyházi fegyelmi hatóság] által állásvesztésre ítélt r. k. kantor nyugdija ügyében hozott véghatározatát: „Sz ............sz. kir. város törvényhatósá gi bizottsága a 629 1928. közgy. szám alatt hozott határozatával H. K- volt megállapítása iránt előterjesztett kérelmével elutasította. A szab. kir. város közönségének ezt a határozatát H. K. felülvizsgálati kérelme, helyesebben felle- bezése következtében felülvizsgálván indokainál fogva és azért is helyben hagyom, mert a városi közigazgatási alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi szabályok a hitfelekezeü jellegű alkalmazottakkal szemben érvénnyel nem bírnak és mert nincs oly jogszabály, amelynek alapján a város a hitfelekezeti jellegű alkalmazott nyugdíjigényének megállapítására kötelezhető volna akkor, amikor az illetőt egyházi fegyelmi főhatósága jogérvényesen állásvesztésre ítélte. Buda800. szám. Bm. döntés állásvesztésre ítélt ;iegyuri kántor nyugdija ügyében.
