Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1928.
VII.
34 2262. sz. Újonnan épülő templom ajtai- nak mikénti elhelyezésére figyelmeztetés. 2266. sz. Az egyházi alkalmazottak kötelező betegségi és baleseti biztosítása tárgyában. $ nál jelentékenyen olcsóbb ellátásban részesülnek. Örökös tag egyszersminden- korra 35 P-t fizet, pártoló tag évenként 3 P-t. Belépésre jelentkezni lehet az egyesület titkárságánál: Bilipinum, Me- rano (Italiá). Az egyes szanatóriumokban való elhelyezésért közvetlen az illető szanatórium vezetőségéhez kell fordulni. * A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi augusztus hó 2-án 58.690 1928. I. ü. o. sz. a megküldötte a Magyar Tüzoltószövetségnek az újonnan épülő templomok ajtainak mikénti elhelyezésére vonatkozólag a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett jelentését, melynek közlését miheztartás végett szükségesnek tartom. A jelentés igy szól: „Folyó évi május hó 11-én tartott elnökségi ülésünkön jelentés tétetett arról, hogy csonka hazánkban a hitélet örvendetes fejlődése következtésben sok uj templom épül és tűzrendészek szempontból sajnálatos módon ezen uj templomok fő- és mellékbejáróinak ajtói majdnem mind befelé nyílnak. Bár templomokban a tüzkitörés valószínűsége nem nagy, de tekintettel arra, hogy sok templomban gyertyavilágitás van és az áldozati oltárokon művirágok mellett többkevesebb viaszgyertyát égetnek el, — nincsen kizárva a tüzveszedelem, mely zsúfolt templomban különösen a köny- nyen lángra lobbanó lenge ruhába öltözött nők között pánikot és tömegszerencsétlenséget okozhat. Ezen okokból kérjük Nagyméltóságodat, szíveskedjék a m. kir. „vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Őnagyméltóságánál odahatni, hogy az újonnan épülő templomok ajtói lehetőleg szélesre méterezve (minden 200 személyre 2 méter széles ajtó) kifelé nyíljanak és a templom belsejében ezen ajtókhoz legalább 2 méter széles utak vezessenek. Budapest, 1928. évi május hó 31. Breuer s. k., m. kir. kormányfőtanácsos, alelnök. Nagy Sándor, főtitkár.“ * Az 1927. XXI. t. c. 1. §-nak 16. pontja értelmében betegségi biztosításra kötelezettek a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezet által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazóttai, a 18. pont szerint pedig az egyesületek és társulatok, az alapok és alapítványok alkalmazottai is. Ezek a törvény- szakaszok a m. kir. népjóléti miniszter ur 1154. eln. b.—1928. sz. rendelkezése szerint úgy értelmezendők, hogy a szoros értelemben vett egyházi hatóságok és hivatalok alkalmazottai (pl. egyház- megyei vagy plébánia hivatalok alkalmazottai) tekintet nélkül arra, hogy lelkészek-e vagy világiak, általában nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Ebben a minőségben tehát nem kötelezettek a biztosításra a segédlelkészek sem, még ha egyházi javadalmuk nincs is. Az egyházak által fenntartott, vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazottai azonban általában a kötelező biztosítás hatálya alatt állnak, kivéve az egyházi javadalommal ellátott lelkészeket és szerzeteseket. így tehát biztosításra kötelezettek pl. az egyházak által fenntartott iskolák, papnevelő intézetek, árvaházak, stb. lelkészi, vagy világi minőségű, nem egyházi javadalmas, vagy szerzetes alkalmazottai. A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó azon alkalmazottakra, akik betegség esetén illetményeiket legalább 6 hónapon át kapják (1927. XXI. t. c. 7. §. 1. bekezdése), valamint azokra a tisztviselői és hasonló minőségben foglalkoztatott alkalmazottakra sem, akiknek javadalmazása 3600 pengő, illetőleg havi 300 pengő összeget meghalad. (1927. évi XXI. t. c. 3. §.) Azoknak az egyházi javadalmat nem élvező lelkészeknek biztosítási kötelezettsége, akik illetményeiket nem egyházi forrásból kapják, akkor áll fenn, ha olyan intézmény keretében teljesítenek szolgálatot, amely az 1927. évi XXI. t. c. 1. §-a értelmében (fentidézett 16. és 18. pont) biztosítási kötelezettség alá esik. A biztosítási kötelezettség alól általában mentesülnek az államnak, a törvényhatóságoknak és a községeknek hivatalaiban, valamint az általuk fenntartott vagy kezelt intézményekben vagy intézetekben (pl. az iskolákban) foglalkozó azon alkalmazottak, akik betegség esetén illetményeiket legalább 6 hónapon ót megkapják. A most ismertetett módon a biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is,
