Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1928.

IV.

24 ha azt vennék észre, hogy mi hallgatunk, mikor szemeink előtt történik olyas valami, ami ellen, bárhol történt is, nem oly régen felemelték szavukat a mi helyeslésünk és bátorításunk mellett a főpásztorok. Már pedig ezek a főpásztorok a mi Tisztelendő Testvéreink, a mi hallgatá­sunkban lelkiismeretüket kínosan érintő okot találhatnának a kételyre, hogy a mi érzelmeink és Ítéletünk velük szemben megváltoztak. Igaz ugyan, hogy itt nem akarják ismételni azokat a merész túl­zásokat vagy jobban mondva azokat az ízléstelenségeket, melyek máshol fel- panaszoltattak és erre nézve reményt nyújtanak azok az óvó rendszabályok és kioktatások, melyeket a felelős ren­dezők a legutolsó órában kiadtak; de a dolgok természete és lényege mégis csak ugyanaz marad, különösen, ha figye­lembe vesszük a hely- és történelmi előzmények szülte súlyosbító körülmé­nyeket, még mindig fenmarad az éles ellentét a nőnevelés sajátos és kényes követelményeivel szemben, melyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet, ha ez a nevelés keresztény nevelés akar lenni, aminőnek lennie kell. Nem kell azt gondolni, hogy ez a nevelés kizárja vagy kevésbbé értékeli mindazt, ami a testnek, mely a léleknek legnemesebb eszköze, a kedves bájos­ságot, az ügyességet, az igazán egész­séges fejlődést és erőt. Csakhogy tekin­tetbe kell venni a kellő módokat, időket és helyeket és el kell kerülni mindent, ami nem egyeztethető össze a szemér­mes tartózkodással és illedelemmel, amik az erénynek annyira kiváló ékessége és védőpajzsa. Es száműzve legyen minden hiúság és nyerseség. Ha a nőnek fel kell emelnie kezét, azt kívánjuk és kérjük, hogy az csak az ima és jótékonyság végzésére történjék. Bővebben és már előbb szóltunk volna Önnek Bíboros Úr erről a kiválóan fontos tárgyról, ha az előkészületek végleges eredményéről előbb szerezhettünk volna tudomást. Hogy ily rövid és futólagos észrevé­telekre kellett szorítkoznunk, ennek kény­szerítő oka az idő rövidségében.. rejlik. Ezekkel együtt szívünkből küldjük Önnek, minden jónak zálogául apostoli áldá­sunkat. Pius Pápa. Szent József oltalma ünnepének nyol­cada alatt Szent Athanáz napján (május 2.) 1928.“ * Emi Patres Pontificiae Commissionis ad Codicis canones authentice interpre- tandos, propositis in plenario coetu quae' sequuntur dubiis, responded mandarunt ut infra ad singula: /. De forma celebrationis matrimonii. D. An canon 1098 ita intelligendus sit, ut referatur tantum ad physicam parochi vei Ordinarii loci absentiam. R. Affirmative. II. De matrimoniis mixtis illicitis. D. An canone 1102 §. 1 revocata sit facultas, alicubi a S. Sede concessa, passive assistendi matrimoniis mixtis illicitis. R. Affirmative. Datum Romáé, die 10 mensis Mártii anno 1928. P. Card. Gasparri, Fraeses. Joseph Bruno, Secretarius. * Suprema Sacra Congregatio S. Officii. Propositis Supremae huic Sacrae Congre- gationi Sancti Officii sequentibus dubiis : I. Utrum in causis matrimonialibus acatholicus, sive baptizatus sive non baptizatus, actoris partes agere possit. II. Utrum in quibuslibet causis matri­monialibus inter partem catholicam et partem acatholicam, sive baptizatam sive non baptizatam, quocumque modo ad Sanctam Sedem delatis, Suprema Sacra Congregatio Sancti Officii exclusivam habeat competentiam. Feria IV., die 18 Januarii 1928. Emmi ac Revmi Dni Cardinales rebus fidei et morum tutandis praepositi, prae- habito RR. DD. Consultorum voto res­pondendum decreverunt: Ad I.: Negative, seu standum Codici I. C, praesertim can. 87. Siquidem autem speciales occurrant rationes ad admiten- dos acatholicos ut actores in huiusmodi causis, recurrendum ad Supremam Sac- ram Congregationem Sancti Officii in singulis casibus. Nr. 1615. Responsa commissionis ad canones interpre- tandos­Nr. 1617. De compe- tentia in cau­sis matri­monialibus.

Next

/
Thumbnails
Contents