Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1928.

II.

10

ártatlanságban" /) hanem amikor azok az egyetlen elkényeztetett gyermekek meghalnak, elromlanák, szüleik ellen támadnak s nincs más, ki az ő nemte- lenségükkel szemben kárpótló örömet biztosítana az apai és anyai szívnek, s amikor az Isten végzését meghiúsító önzés büntetése következik be, akkor eszmélnek rá későn, mily botor rövidlátással fosztották meg magukat a legnagyobb örömtől, melyet a jóságos Gondviselés legnagyobb ajándékként juttat a gyermekseregben az ő utján haladó keresztény család számára. S amikor a földi szempontok szerint való keserűség és késő bánat gyötri majd az Isten ellen fellázadt szülőket, ugyanakkor az a vakmerőén megsértett örök igazság is felemeli éltük alkonyán fenyegető és örök büntetést Ígérő szavát, s már e földön fölveti bűnös lelkűk előtt az ítélet szörnyű kérdését: hol vannak magzataid, kiket örök életre kellett volna nevelned, kikben nemcsak földi sáfárkodásod gyümölcseit, hanem üdvösséged zálogát is kellene a mennyei biró elé vezetned ?

Oh kedves híveim, amikor az emberi élet oly olcsó a bűnös világ küzdő terein, űzzétek el a csábítókat, kik az élet ellen való lázadásra, néma gyilkosságra, Isten teremtő munkájának megcsúfolására ösztönöznek, s megőrizve az ősi, keresztény, népes, magyar család dicső erényeit, mutassátok meg a világnak és mennyei Atyátoknak, hogy ha szörnyű veszteségek zúdultak is a magyar nemzetre, azt a föld színéről eltüntetni nem lesz lehetséges, mert Isten kegyelméből élni akar és tud, s „felesége mint termékeny szölőtő háza falai között, fiai mint az olajfa sarjadékai asztala körül“2) nem csak „az Ur áldása rajta Sionból hanem egyúttal egy szebb és boldogabb magyar jövőnek hordozója.

Azonban Krisztusban szeretett híveim nem elég a gyermeket a család körében örömmel üdvözölni, még nagyobb kötelesség és komolyabb szülői hivatás, azt az Ur számára felnevelni. Vagyont hatalmat nem mindenki adhat gyermekének, de lelkét gazdagsággal eltölteni minden apa és anya képes, csak soha ne fe‘) Bölcs. IV. 1.

~) CXXVII. zs. 3-5,

ledje, hogy gyermekét az Ur adta neki s az Urnák kell azt visszaszolgáltatnia. Egyetlen szülő se gondolja azt, hogy gyermekét majd megneveli az iskola. Az iskola csak azt a gyermeket képes jól megnevelni, amelynek leikébe a jó alapot a szülők építették meg. Mit ér minden munka, melyet tanítók és lelkipásztorok az iskolában végeznek, mit ér a legbölcsebb könyveknek tudománya, mi haszna van a legjobb társak példájának, ha a szülő gyermekét csecsemő korától fogva nem neveli Isten számára? Az iskolában és templomban néhány órán keresztül nagy buzgalommal oktatják az ifjúságot és serkentik istenfélelemre; de mi haszna ennek, ha otthon egész éven át a gyermek nem lát imádkozó és vallási kötelességeiket teljesítő szülőket? A templomban és iskolában jóságra és szeretetre serkentik az ifjúságot; lesz-e ennek foganatja, ha a szülői házban civakodást és gyűlölködést lát nap-nap után az ártatlan gyermeksereg? S ha tanítómesternek és könyveknek minden épületes példája és figyelmeztetése kötelességtudásról és mértékletességről szól, otthon pedig renyheséget, mértéktelenséget s vele járó durvaságot lát a gyermek, nem az édes szülő rombolja-e le azt a jót, amit idegenek az ő édes magzata leikébe önzetlenül építettek? Oh keresztény szülők Ti vagytok gyermekeiteknek legfőbb tanítói, mesterei és példaadói. — Ha Titeket imádkozni lát ő is imádkozik, ha Ti káromoljátok Istent, ő is ellene fordul. Ha az édes szülők az Ur napját és ünnepeit megszentelik s gyermekeiket nem templomba küldiky hanem magukkal viszik s velük együtt ájtatos- kodnak, akkor már a zsenge gyermekiélek megtanulja a jó szülők példáján, hogy kell Isten utján járni, mig a templomkerülő szülők maguk okai gyermekeik hitetlenségének és romlottságának. Ha a gyermek a családi házban napnap után látja a munkakedvet, a szerény életviszonyok közt való megelégedést, tapasztalja szülei példáján, hogy a nélkülözésekben is becsülettel megállja a kisvagyonu, de nagylelkű ember a helyét, akkor ez oly iskola számára, melyre lelkipásztor és tanító játszva fogja építeni az erkölcsi tökéletesség és nagy- j ság gyönyörű épületét s a szülőknek I meg lesz az a szent önérzetük, hogy