Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.

X.

42 Nr. 2190. Visitator Religiosorun 2607. sz. Leikészek kereseti adója. Sacra Congregalio Religiosorum, appro- bante Sanctissimo Domino Papa Pio XI. 1 Apostolicam Visitationem — sicut iám pro Ordinibus et Congregatiombus Religiosarnm — etiam pro Ordinibus ct Congregatiombus masculini scxus dccrevit. Apostolici Visitatoris munus autem praefata S. Congregatio est dignata deferre Rév. Patri Huberto Hansen Superiori Provinciali Congregationis Verbi Divini. Hac de institutione Rév. Clerum ea cum adnotatione certiorem reddo, quod suprafato Visitatori Apostolico praesto esse studeat. A 30.000/1927. számú pénzügyminiszteri rendelet a kereseti adót uj alapokra fek­teti és az előző rendelkezésekkel szemben újításokat és módosításokat tartalmaz, ame­lyeket szükségesnek tartok T. Papjaimmal az alábbiakban ismertetni: E rendelet értelmében minden alkalma­zott köteles kereseti adót fizetni, akinek heti javadalmazása a 20 pengőt, havi javadalmazása pedig a 80 pengőt meg­haladja. Az egyházi szolgálatban álló lel­készek, javadalmasok stb. kereseti adót fizetni kötelesek. Az alkalmazottak kereseti adója alá eső szolgálati járandóságokra nézve sohasem az előző évi, hanem min­denkor a folyó évi jövedelem az irány­adó. Miután pedig az adótételek a heti 20 pengő, illetőleg a havi 80 pengőt meg­haladó járandóságokra varinak alapítva, ennélfogva az adókötelezettség szempontjá­ból is a szolgálati járandóságoknak heti, illetőleg havi összegét kell irányadóul venni, még pedig függetlenül attól, hogy vájjon a szolgálati járandóságoknak az egész évi összege a 960 pengőt meghaladja e vagy sem. Az alkalmazottak kereseti adójának alapja az adóévben élvezett fizetés, bér, zsold, dij, napidij, lakpénz, személyi pótlék, korpót­lék, működési, drágasági és bármily más pótlék és jutalom fejében vagy más egyéb címen járó állandó természetű illetmény, továbbá a jutalék, egyezmény, vagy darab­szám szerint járó dij, napidij és más egyéb szolgálati viszonyból, illetőleg hivatásszerű foglalkozásból eredő, változó természetű járandóság, végül a nyug- és kegydijak, nevelési járulékok, vagy más ilyen termé­szetű nyugellátások, végkielégítések és nyugdíj-megváltások, amelyeket a szolgálat­adó, nyug- és kegyeliátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben járó illetmények pénzbeli értéke a helyi viszo­nyoknak megfelelően számítandó ki. A vál­tozó természetű járandóságok közé tar­toznak egyházi javadalmasoknál a ter­mészetbeni járandóság (párbér), a javadal- mas részére haszonélvezetül átengedett in­gatlanok megmunkálása céljából az egyház- községek (hivek) által szolgáltatott kézi vagy igásmunka értéke, vagy a haszon- élvezett ingatlan megmunkálásának meg- váltásaképen ké-zpénzben fizetett összeg, az esketési és keresztelési, avatási és temetkezési stóladijakból, valamint általá­ban az egyházi cselekményekért a jogszo­kás alapján követelhető dijakból (például házszentelési koledából) folyó bevétel, a misealapitványokból a javadalmas kezé­hez folyó bevételek, az államtól, a köz­ségtől, az egyházmegyétől vagy bármely közalapból illetmény (kongrua) kiegészí­tés, segély, havi drágasági segély, családi pótlék vagy más címen nyert bevétel — a helybeli templom-vágyon (fabrica) bevételi többlete, amennyiben a fennálló szabályok szerint ez a többlet az egyházi javadalmas javadalmazására szolgál. A szerzetesrend tagjainak a rendhez való viszonya nem minősithető szolgálati viszonynak következésképen a tagoknak a rendtől élvezett ellátása és esetleg pénz­beli jövedelme sem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati járandóságoknak. Ha azonban valamely szerzetes máshonnan is, mint például a szerzetes-plébános a hívek­től húz jövedelmet, akkor ez a jövedelem, amely nem a rendtől származik, mint szol­gálati járandóság, kereseti adó alá esik. Szolgálati illetményt képez továbbá a szer­zetesrendhez tartozó tanárnak az állam­tól, vagy a várostól élvezett illetménye vagy segélye, A hivatali kiadással egybekötött járandó­ságok közé tartozó úgynevezett reprezen­tációs költségek címén élvezett külön illet­mény csak akkor nem tartozik kereseti adó alá, ha az alkalmazott beigazolja azt, hogy a reprezentációs díjazást hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. A szolgálati illetmény fejében haszon- élvezett (és nem csupán használt) ingatla­nokból vagy más adótárgyakból származó jövedelem abban az esetben, ha az illető ingatlan (föld, ház) hozadéki adóját a ha­szonélvező javadalmas köteles viselni és fizetni, az alkalmazottak kereseti adója alá

Next

/
Thumbnails
Contents