Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1926.

III.

14

kegyelmét s megnyerni azt a nagy áldást, i melynél felemelőbb földi halandóra nézve nem képzelhető, az Istennel való teljes meg- békülésnek vigasztaló és boldogító tudatát.

Azonban bármily sokan keresték is fel a keresztény világ gyermekei közül a szentév folyamán Rómát, a hívek túlnyomó nagy része még sem volt abban a helyzetben, hogy a zarándoklás nehézségeit és költségeit magára vállalhassa. Ezekről sem feledkezett meg Szentséges Atyánk, Krisztus helytartója és a jubileumi szentév kegyelmeiben az egyház legtávolabb részein élő, mindennapi kötelmeik által helybentartott gyermekeit is részesíteni kívánja. Alig zárultak be a római bazilikák szent kapui, Xl.Pius pápaa világösszeskatholikus híveihez szózatot intézett, melyben a jubileumi búcsút az egész világra kiterjeszti.

„Az Üdvözítő Jézus Krisztus kegyes jóságának —■ igy szól a pápai körlevél — lelkünk mélyéből hálát adunk, hogy az egész Szentéven át, melyet a római Szentegyház ősi hagyományai és szertartásai szerint a tegnapi napon berekesztettünk, nekünk is számtalan lelki gyönyörűséget szerzett, s a hívek megszámlálhatatlan so- kasságára is irgalmasan árasztotta túláradó kegyelme és bocsánata kincseit. A legkti lönbözőbb helyekről, még a legtávolabbi országokból is, a hívek százezrei zarándokoltak az örökvárosba, s ezek a zarándokok nemcsak a rómaiaknak, hanem az egész világnak, sőt az egyháztól távol álló lelkek- nek is a hit és jámborság csodálatos jeleit szolgáltatták, azonkívül az Apostoli Szentszékhez és személyünkhöz — ha arra egyáltalában mégszükség lehetett — mégnagyobb bensőséggel kapcsolódtak. Az elmúlt jubileumi év örvendetes és áldásos eredményétől, amit a szentév tartama alatt, Istenhez gyakran és buzgón intézett könyörgéseknek tulajdonítunk, indíttatva és serkentve érezzük magunkat, hogy elődeink gyakorlatához és intézkedéseihez híven, 'a kegyelmeknek azt a gazdag kincstárát, mely a tegnapi napig Rómában állott nyitva, a következő esztendőben az egész világon a hivek egyetemessége számára is megnyissuk. És hogy a bűnbocsánatban és búcsúban a lehető legtöbben részesüljenek, eltérni kívántunk az eddigi szokástól, mely szerint a jubileum Rómán kivül csak félévre terjesztetett ki. Ezért a Mindenható Isten, Szent Péter és Pál apostolok nevében és saját hatalmunk erejénél fogva a nagy jubileumi búcsút, melyet

ebben a Szent Városban megünnepeltünk, jelen levelünkkel az egész kathoükus világra kiterjesztjük és az egész jövő esztendőre meghosszabbítjuk, mégpedig úgy, hogy az 1926. évi december hó 31-il< napjának befejeztéig legyen elnyerhető.“

Megadja tehát a Szentséges Atya minden hívőnek a lehetőséget, hogy oly bűnbocsánatban és búcsúban részesüljön ez év folyamán, mintha Rómába zarándokolt volna. Rajtatok a sor Kedves Híveim, hogy a Szentséges Atya felhívásának megfelelve igénybe vegyétek a kegyelemnek felétek nyújtott kincseit s eleget téve az ájtatossá- goknak, melyek a búcsú elnyeréséhez megkívántainak, magatok és elhunyt szeretteitek lelke javára biztosítsátok a kegyelem gyümölcseit.

A jubileumi búcsúban az összes Rómán kivül lakó katholikus hivek részesülhetnek, mégha az elmúlt szentévben Rómában járván megnyerték is a jubileumi búcsút, vagyis a jelen év folyamán bűneik büntetésének legteljesebb elengedésében részesülhetnek. Még pedig kétszer nyerhető el a teljes búcsú :

1. Ki-ki a maga, vagy a megholtak javára,

2. csakis a megholtak javára.

A búcsú elnyerésének feltételéül pedig a Szentséges Atya három kelléket ir elő :

1. Meg kell gyónni és áldozni, de megjegyzendő, hogy a kötelező húsvéti gyónás és áldozás nem számítható ide,

2. négy templomot, — melyek közül egy a helység főtemploma legyen — öt Ízben kell meglátogatni,

3. a templomlátogatások alkalmával a Szentatya szándékára imádkozni kell a katholikus egyház terjedéséért, a népek békéje és egyetértéséért, valamint a Szentföldön a katholikus Egyház jogainak érvényesüléséért a szokásos 5 Miatyánkot és 5 Üdvözlégyet.

A Szentatya a püspökökre és az illetékes lelkipásztorokra bízta a templomok kijelölését, melyeket meg kell látogatni, valamint őket hatalmazta fel, hogy ott, ahol csak egy, vagy négynél kevesebb templom van, ott szükség szerint intézkedjenek. Ennek alapján székvárosomban a fogadalmi templomon, mint főtemplomon kivül, a Havi Boldogasszonyról nevezett alsővárosi szent- ferencrendi templomot, a szeged-rókusi és a szeged-felsővárosi plébánia templomokat jelölöm ki. Ahol két vagy három templom van, ezeket mind meg kell látogatni és a még szükséges látogatásokat a főtemplomban