Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1927-06-01 / 6. szám
6-ik oldal. PÁSZTORTÜZ 1927. junlns hó. 2. A református keresztyén mindent megtalál egyházában, amivel Istentől a lelke üdvösségét elnyerheti. 3. A református hit vértanuk és gályarabok szent örökségeként szállott reánk. — Egyházunk pedig mindig a nép egyháza, a nép tanitója, a népjogok védelmezője volt négy évszázad óta. Mint lelki édesanya felnevelt, tanít, elkísér a bölcsőtől a koporsóig. Megtagadni hitünk, elhagyni egyházunkat csúnya hálátlanság és hűtlen árulás. 4. A református anya csak akkor boldog, ha gyermekét a szent keresztség által már a bölcsőben az Isten kegyelmébe és Megváltónk szeretetébe ajánlhatja s nem tudna belenyugodni abba, hogy kedves szülötte, mint kereszteletlen pogány nőjjön fel. — Jézust is felvétették 8-ad nap szülei a szent szövetségbe (Luk. 221.) s a gyermekekről így tanitott: „Ne tiltsátok meg őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké mennyeknek országa.* (Mt. 1913.) 5. A baptistáknak csak egyetlen önálló tanításuk van: a felnőttek vizbemeritése. De ez a tanítás is a biblia téves magyarázásán alapszik. Ugyanis Jézus nem azért keresztel- kedett meg, hogy nekünk a vízzel való keresztelés külső formájára példát adjon, hanem, hogy ő is a bűnösök közé számláltas- sék s ebben is bételjék a próféták jövendő» lése. (Mt. 3ll—15.) őmaga nem is keresztelt soha senkit vizzel, hanem csak Szent lélekkel, — az apostolok pedig egész háznépeket kereszteltek és sehol sincs Írva a Szentirás- ban, hogy a gyermekeket kirekesztették volna. (Csel. 1615.: 1633. I. Kor. 116.) Jézusnak a keresztségről szóló általános parancsa mindenkire vonatkozik, tehát kicsinyekre is. (Mt. 28i9.) — Felnőtt ifjak és hajadonok vizbeme- ritését, mint látványosságot is kifogásoljuk. — Az üdvösséget nem a viz mennyisége szerzi meg, hanem az Isten ingyen való kegyelme. (Róm. 324.) — 6. A baptisták épolyan gyarló és esendő emberek maradnak a bemerités után is, mint más. (Róm. 3l0—12:7i4 —25.) 7. A káromkodást, lopást, részegeskedést, paráznaságot s egyéb bűnöket a református egyház is kárhoztatja és szigorúan tiltja. De túlzott és személyválogató Ítélkezésre nem tartja magát jogosítottnak. A bibliabeli farizeus és publikánus közül (Luk. 189—14.) inkább követi az utóbbi példáját. — A tiszta búza és konkolyról szóló példázat» ban Jézus még a mindentudó Isten ítéletét is várakozónak és türelmesnek mondja. (Mt. 13 24-30) Pál apostol pedig igy tanit: „Te kicsoda vagy, hogy másnak szolgáját kárhoztatod?“ (Róm. 144.) 8. Református embereknek nincs szűk» ségük arra, hogy közéjük hittéritők jöjjenek. A baptisták hasznosabb és Isten előtt kedvesebb dolgot cselekednének, ha Afrika, Ázsia, vagy Ausztrália vadembereihez mennének téríteni. 9. Anyagi eszközök nélkül egy intézmény sem élhet meg. Valótlan tehát az a hir, hogy a baptistáknál semmi terhet nem kell érezni. Ők tizedrészt kérnek tagjaiktól vagyoni állapotuk, jövedelmük és buzgósá- guk szerint. 10. Mindent összefoglalva református embernek semmi oka nincs arra, hogy hitét megtagadja és egyházához hűtlen legyen. Sem több, sem jobbat nem talál máshol. Nem ta« Iái a baptistáknál sem. — Ezért minden református keresztyénnek becsületbeli szoros kötelessége, hogy anyaszentegyházát minden» nemű csábítás és veszedelem ellen védje. Demecser, 1927. május hó. Atyafiui szeretettel : A Református Egyház Presbitériuma. Ezen hitvédelmi iratot a demecseri egyház minden tagja megkapta. KÖNYVISMERTETÉS: „Az ismeretterjesztő előadások lélektana, módszere és eszközei.* Irta: Bene Lajos. Kiadta a „Falu* országos főldmives szövetség Budapest, V. Zoltán-u. (8. 52 oldal.) Ára (?) — A füzet tartalma: Bevezetés. Felfogások az ismeretterjesztő előadásokról. Az ismeretterjesztő előadások megszervezése. Az ismeretterjesztő előadások rendezése. Az ismeretterjesztő előadások felépítése. Az előadó. Szemléltetés. Vetített képek, vetítő gépek. Rádió. Bő tapasztalat alapján, nagy gonddal összeállított s a népművelés szere- tetéről tanúskodó, hézagpótló munka. Falusi lelkészek tanítók és jegyzők — mint a falvak népnevelői haszonnal forgathatják. A szatmári egyházmegye generális visitátlóját Dr. Baltazár Dezső püspök nem tudta teljesen befejezni, mert a mindenható Istennek tetszett ő reá nehéz betegséget bocsátani. Ezért 11 község meglátogatását — Deo iuvante — ősszel fogja megejteni. Ugyanakkor szándékszik generális visitátiót tartani a nagy károlyi egyházmegyében is. Nem emlékszünk arra, hogy Baltazár püspökünk, ez a lelkileg-testileg acélos erejű nagy pásztor valaha is beteg lett volna 1 Kérjük Istent, hogy mielőbb adja vissza teljes egészségét mindnyájunk örömére I
