Pásztortűz, 1926 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1926-10-28 / 3. szám
Mátészalka, 1926 november 4. I. évfolyam 3. szám AZ ÉSZAKKELETI REFORMÁTUS ÉRTELMISÉG LAPJA. Szerkesztőség Szamoskér. Kiadóhivatal Mátészalka, „Szatroar es Bereg“ nyondar. t. Megjelenik minden hó első csütörtökjén Felelős szerkesztő és kiadó KOSA BÉLA református lelkipásztor Szamoskér Előfizetési díj Negyedévre . . 1 pengő Félévre . 2 „ Erre az évre 17.C00 korora Munkatársak: Fóris Lajos, dr Juhász László, Kelemen Gyula, Kiss Lajos lelkipásztorok Abcd Imre, Bordy Mihály, Gaál Ferenc, Gáli János, Kun Sándor tanítók. Hit vagy tudás. A mai ember magatartásának egyik szembeöltő belyege a sietés. A megnövekedett igények csak ezernyi apróbb nagyobb gond árán elégíthetők ki. Ha valaki képei akar alkotni a rabszolgaságról, akkor elemezze a mai ember, a modern rabszolga életét. Aki pedig siet — az könnyen el is siet valamit: felületessé válik. S tényleg a felü- letesség korunk közgondolkozásának egyik jellemző tünete. Ezért szereti a ma embere a kész dolgokat még legalanyibb tevékenységében, világnézete kialakításában is Nem volna itt semmi hiba, ha az ember csak az igazságot keresné s tálalná fele barátja elé. Ámde az igazság legtöbbször csak ála.c, amely megett önző, rut érdekek húzód nak meg, Ezért e?f a nagyon sok-zor ajkunkra toluló mondást: „Nem érek rá“ — gyakran fizetjük meg szellemi, erkölcsi s anyagi függetlenségünk feláldozásával. A hit és tudás szembeheiyezése is az emberi önzés boszorkánykonyhájában szüle tett meg s annál könnyebben lehetett becsem pészni a köztudatha, mennél nagyobb s szédi- tőbb sikereket ért el az emberi elme a technika terén. Sem a hit a tudásnak, sem a tudás a hitnek nem lehet ellensége azon egyszerű oknál fogva, mert működési területeik egymáson kivül esnek. Egyik tulnyomölaj? az érzéki, másik az érzékfeletti világban mozog. Túlnyomóiig, mert az abszolút elhatárolás lehetetlen. A tudósra nézve, ha elméjének, érzékeinek vagy műszereinek a képessége véget ér, kezdődik a hipotézisek, vagyis a bit világa. S meg mernénk kockáztatni azt az állítást is, hogy minden tudós, akár ismerte légyen be, akár nem, egyúttal, legalább a maga dolgában, hivő is. Ha nem is egészen igaz az a megállapítás, hogy a tudás hovatovább a nemtudás tudománya lesz, vagyis a megoldhatatlan problémák ismereíe. az bizonyos, hogy a végső kérdések megoldásához egy hajszállal sincs közelebb az ember, mint volt — mondjuk — a biblia keletkezésekor. Mi a min- denség, az anyag, az erő, az élet, a halál, a lélek stb, ma is re jtély ? Azt sem lehet jóhiszemuleg állítani, hogy a hit nélkülözi a tudást, vagyis a tapasztalati bizonyságot. Sőt a pozitív vallások éppen a tapasztalatokon épülnek fel Így a kereszténység a prófétákén, az apostolokén s min- denekfélett a Krisztusén. Azt állítani, hogy a megismerésnek csak az elme és az érzékek a?, eszközei, nem egyben a lelkiismeret is, ez csak az pmber csudálatos képességeinek a a ipegvszeriisitése, de nem a kérdés végleges eldöntése S azért, mert a divina revelatió, az isteni kijelentés emberi lelkek szűrőjén át is lépett az érzéki világba s igy a bibliában el- lenmondások is ta'áibalók, még nincs ok a hit és tudás kibékíthetetlen ellentétéről beszélni. Nem is a komoly tudomány hadakozik a vallásos hit ellen, mert hiszen azt az igazság megtalálásának e téren is érdekelnie kell. — hanem az anyagelvustg. Két világnézetnek: a krisztiánizmusnak és a materiál- izmusnak, vagy más szóval az örök emberi önzésnek az őrök isteni szeretet elleni harcáról van szó. Ezért az, hogy a vallás csak babona, a vallásos hit csak gyermekeknek és tudatlanoknak való közgondolkozásunkba belopott vakmerő hazugság. Bóditószer az orvtámadó érdekében. nevezzék ezt bármilyen hangzatos, vagy szép nyelven. Voltaira nehezen mondható hívőnek, mégis tőle származnak e szavak: „Nehéz hinni Istenben, — de Benne nem hinni, egyenesen lehetetlen “ Minden kereszténynek tudnia kell, hogy hite nem megalázza, hanem ellenkezőleg felemeli a krisztusi világnézet lovagjává Lovaggá, akinek azt védenie kell életre-halálra. Minden meghátrálás, minden megalkuvás árulás!
