Pásztortűz, 1926 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1926-10-07 / 2. szám
1926. október 7. PÁSZTORTÜZ 3 ik oldal. bibliábanl A biblia egy egész fegyvertárt tár fel előttünk. Az életnek nagy, komoly feladata, hogy ezen fegyverek használatában naponként gyakoroljuk magunkat. Manapság mindennemű sport divatját éljük. De gondoltok-e arra, hogy a különféle sportok divatja mellett szükséges volna ama lelki fegyverek használatát is gyakorolnotok, hogy az élet gonosz napjaiban elientállhassa- tok s megálibassatok ? Érdeklődünk-e az iránt, hogy néz ki egy keresztyén harcos az élet eme nagy harcában? Tudakozzuk-e az írásokat ezek felől? Mert ime Pál apostol elibénk állítja a felfegyverzett keresztyén harcost, megtanítván eme lelki harcra, amidőn ezeket mondja : „álljatok hát elé, körülövezvén derekatokat igaz leik őséggel és felöltözvén az igazság mellvasába; ielsaru'ván lábaitokat a békessig evangéliumának készségével; mindezekhez főlvevén a hitnek paizsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megoühatjátck. Az idves- ség sisakját is fölvegyétek s a léleknek kardját, mely az Isten beszéde. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a lélek által s ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal. Mintha a mai kor emberét látta volna maga előtt Pál apostol, mintha látta volna, hogy a mai idők igen sok emberének is szüksége lesz ezen arzenál lelki fegyvereink használata iránt sürgetésre s arra való komoly intelemre, mintha látta volra Pál apostol, hogy minden idők emberei közt akadnak nagyon sokan, akik lelki szegénységre valló szánalmas, frivol játékot űznek az igazlelkü- séggei, lejárván készakarva saját hitelű ; az igazság mőllvasa helyett a tökéletlenség mellvasába öltöznek ; frivoljátékot űznek a békesség evangéliumának készséggel, az önkény, kertelés, hazudozás vérbajával járnak a törvénytelenség utjain ; elvetik a hitnek paizsát s ez által kiteszik magukat a gonosz minden tüzes nyilainak, idvesség sisakja helyen a földi gyönyör boldogság szemkápráztató, de hamar tovatűnő maszkját teszik föl, mely alatt boldogtalanság, kárhozat tüze lappang; a lélek kardja, az Isten beszéde helyett az emberi sophismák kérészéletű hamis dog» máit forgatják s az imádkozás állhatatossága helyett minden igaz. örök emberi értékek leromlásában szorgoskodnak. Vannak tehát, akik önámitással a sötétség s a gonosz győzelmének szolgálatába állították magukat. Ez is igazolja, hogy ember önerejéből meg nem állhatja a harcot a világosság s jó érdekében. Szükség van tehát Mesterre, egy suve- rén valakire, aki szakavatottan bevezet a fegyvertárba, annak használatára megtanít. aki véd s erőt ad a mindennapi küzdelemre ! E valaki, a Mester: a Krisztus! Ö általa a bibliát megérted 1 Ö megtanít a lélek kardjának, az Igének használatára ! Veled harcol s megsegít a győzelemre! Győrtelek. Dr. Juhász László. A mi mohácsi emléknapunk. „Impozáns és lélekemelő ünnepélynek volt szemtanúja Mohács városa szept 29 én. Ezen a napon rendezte meg a „Hit és Szolgálat* mohácsi ünnepélyét, mélyen mintegy Kétezer- ötszázán vettek részt a lelkészek, tanítók és híveink közül, hogy kegyeletes és bűnbánó szívvel áldozzanak a gyászos emlékű mohácsi csata 400 éves évfc-dulója alkalmából.., Az ünnepélyt megnyitó istentisztelet a református templomban és az elemi iskola udvarán tartatott. A templomban Soltész Elemér tábori püspök imája és biblia olvasása után Dr. Ravasz László hirdette az igét.... Az istentiszteletet Baltazár Dezső dr. imája és áldás osztása zárta be.“ Az istentisztelet után a jelenlevők nagy száma miatt két helyen tartottak konferenciát u. m. a templomban és a színházban. Előadásokat tartottak: Baltazár Dezső, Murakőzy Gyula, Vass Vince, Ravasz László, Czegiédy Sándor, Benkő István, Bereczky Albert, Tildy Zoltán. Bogdán Gyula. (Kálv. Szle. nyomán). Az egyik ünnepi szónok úgy nyiladozott. hogy a mohácsi nap a magyar reformátusok kirá'vválasztó gyűlése volt, amely királyának vallotta Jézust. Óh bár csakugyan ő lenne mindnyájunk királya. A beregmegyei ref. Lelkészegyesület szept 20-án tartótra rendes őszi gyűlését Vásárosnaményban. A tanácskozást Kelemen Gyula lelkész rövid imádsága után Balogh Sándor elnök megnyitója vezette be. Kedves vendég volt Nagy Imre olcsvai lelkész a nagykárolyi e. m. lelkészegyesületi elnöke ki a két testvér egyesület közötti kapocs szorosabbá tétele és együtt működésének lehetővé tétele érdekében fáradozott. A gyűlés tulajdonképeni tárgyát a legsürgősebb belroissziói teendők megbeszélése s a legközelebb Tiszaszalkán tartandó nagyszabású ünnepélyes gyűlés előkészítése képezte. Jóleső érzéssel köszönjük Lánczy esperes urnák és a gyűlés tagjainak szeretetét, amellyel kis lapunkat, a „Pászfortüz“ első számát fogadták s előfizetéseieket felülfizetés- sel is megtetézték. Köszönjük a határozatot — s egyúttal a jelen nem voltak figyelmébe is ajánljuk — mely szerint a „Pászfortüz" anyagi és szellemi támogatása szolidáris-kötelesség minden kebelbeli lelkész részéről is. E szép és jóreményfl kezdet után szeretettel várjuk a folytatást kéziratban és — előfizetőink táborát szaporító propagandában.
