Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: Bencések a szombathelyi egyházmegyében
BENCÉSEK A SZOMBATHELYI EGYHÁMEGYÉBEN 97 a prímás nagymiséjét követően felfegyverzett katonaság várta a zarándokokat, és szennyvízzel locsolták a tömeget. 28 Az ilyen atrocitások ellenére is a hívek és zarándokok lelki gondozása maradt az elsődleges munkaterület Celldömölkön. A jelentősebb egyházi ünnepeken sokan látogatták a kegyhelyet, elsősorban a szomszédos falvakból. Így például 1949 pünkösdjén több zarándokcsoport érkezett a városba, településenként mintegy száz-száz fővel, gyakran papi kíséret nélkül. A prédikációk kifejezetten vallási jellegűek voltak, és nem igényeltek intézkedést a hatóságok részéről,29 melyek ekkor már komoly figyelmet fordítottak az egyház által szervezett megmozdulásokra. Mivel május 21. és június 16. között folyamatosan érkeztek zarándokok a búcsújáróhelyre, a helyi népművelőnek külön kivonatot készítettek a rendőrségi jelentésekből,30 mintegy felkészítve őt arra, hogy milyen téren kell ellenpropagandát kifejtenie. A bencés közösség tagjai a hétköznapokban továbbra is igyekeztek tartani a szerzetesi fegyelmet. A vesperást és a kompletóriumot közösen mondták, és az ebédlői olvasás gyakorlatát is megtartották, még akkor is, ha vendég ült a közösség asztalá nál. A közös étkezéseket csak a hittanórák miatt mulasztották el hittanárok, és a reverendaviselés terén sem volt kihágás. Celldömölkön havonta egyszer, az elsőpéntek előtti hétfőn tartották meg az előírt házi konferenciákat. Ezeken a pasztoráció, a papi hivatás, az aszketikus élet kérdéseit tárgyalták, és a püspök kifejezett kérésére a három környező esperesi kerület papsága is részt szokott venni. A kórusimát és a havi konferenciákat Kőszegen is rendben megtartották, és a hittanórák miatt csak a hitoktatásban érintett Sághegyi Medárd és Sólymos Szilveszter maradtak el alkalmanként. 31 Celldömölkön a hatóságok már 1948 májusában el akarták venni az apátság épületét, hogy abban indítsák el a Celldömölki Állami Gimnáziumot, de a hiányos felszerelésű épületre végül nem tartott igényt a város.32 1949-ben megkezdődött a kőszegi rendház állami igénybevétele is. Márciusban a he lyi katonaság rekvirált egy földszinti szobát közösségi célokra, majd egy év múlva újabb két helyiséget foglaltak le a szegényházból áttelepített huszonöt főnek, akik hamarosan az emeleti igazgatói szobát és a főapáti lakosztályt 28 Boros Z.: A dömölki apátság i. m. 377–378. 29 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL), Vas Megyei Levéltára (a továbbiakban: VaML), XXXV. 40. Az MDP Vas Megyei Bizottságának iratai (a továbbiakban: XXXV. 40.) 40. F. 1. fcs. 85. őe . 8. 30 Uo. 13. 31 PFL FL FH 854/1949. 32 Boros Z.: A dömölki apátság i. m. 376–377.
