Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: Bencések a szombathelyi egyházmegyében
92 BOROS ZOLTÁN kor vette fel az intézmény az uralkodó nevét –, ahol az első érettségi 1910-ben zajlott le.2 A gimnázium tanári karát 12–15 szerzetes alkotta. A Pannonhalmi Főapátság az első világháború idején örökség révén jutott a medgyesi Somogyi család pápakovácsi ur adalmához. A gyermektelen Somogyi Ilonának, gróf Wallis Gyula özvegyének a birtokai nagyobbrészt Veszprém megyében feküdtek, de a Vas megyei Izsákfa község határában, Bokodpusztán is rendelkezett egy önálló majorsággal. A szántóföldek mellett egy kisebb erdő és egy Ság-hegyi szőlő is a gazdaság részét képezte. Itt nem éltek bencés szerzetesek, a birtokrészt a pápai rendházban vagy a celldömölki monostorban lakó jószágkormányzó kezelte. Ezt a területet, a dömölki apátság Marcal-major körül fekvő földjeivel együtt , már az álta lunk vizsgált korszak legelején, az 1945-ben végrehajtott földbirtokrendezés során elvesztette a rend, a helyi földigénylők között osztották szét. A bencések Celldömölkön a dömölki apát vezetése alatt éltek, aki a két világháború között Jándi Bernardin volt. Az idős elöljáró egyetemi tanulmányait még az előző század végén kezdte, ezután főiskolai tanár és főapáti szertartó lett Pannonhalmán, majd átmenetileg pápai házfőnök és gimnáziu mi igazgató volt. 1910-től főmonostori perjel, végül Hajdú Tibor főapát halála után két évig kormányzóperjelként az egész kongregáció elöljárója volt. Ő állt a rend élén 1918 és 1919 forradalmi hónapjaiban, rá hárult a feladat, hogy védje a közösség érdekeit az egyházzal egyre ellenségesebbé váló államhatalommal szemben, ami különösen a Tanácsköztársaság napjai alatt jelentett komoly kihívást. Életének e szakaszát a főapátválasztó kápta lan összehívása és az új főapát megválasztásának lebonyolítása zárta le.3 Bár őt is az esélyesek között tartották számon, nem kívánt főapát lenni. A rend, munkája elismeréseként, a dömölki apáti címmel jutalmazta. Gyémántmiséjét 1948. július 8-án mutatta be, 1950-ben pedig Nagy boldogasszony napján apáttá benedikálásának harmincadik évfordulóját ünnepelte. 4 1945-ben sem hagyta el a várost. Rendtársaival együtt élte át a front át vonulását, amikor is a rokonokkal és a személyzettel együtt összesen 2 A kőszegi gimnázium történetét lásd: Pacher Donát: A kőszegi gimnázium története 1677–1895. In: A pannonhalmi Szent Benedek rend kőszegi gimnáziumának értesítője az 1894/5. iskolai évről. Kőszeg 1895. 7–158.; Novák Ödön: A 250 éves gimnáziumunk törté nete. In: A pannonhalmi Szent Benedek-rend kőszegi katholikus reálgimnáziumának értesítője az 1926/1927. iskolai évről. Kőszeg 1927. 3–29. 3 Életének főbb állomásait lásd: A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802–1986 . Összeáll. Berkó Pál – Legányi Norbert. Győr 1987. 122. 4 Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (a továbbiakban: PFL), Főapáti Levéltár (a továbbiakban: FL), Főapáti Hivatal iktatott iratai (a továbbiakban: FH) 750/1950.
