Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Schilde René: A pannonhalmi perjeli naplók történeti forrásértéke (1945–1979)
A PANNONHALMI PERJELI NAPLÓK TÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE (1945–1979) 79 lemben vett hitélet eseményeit dokumentálták. Mindez érthetően félelemből történhetett, ez az úgynevezett hallgató egyház korszaka. Éppen ezért az időszak egyháztörténeti kutatásai során megnövekszik a külső források, a párt- és államszervi iratok használatának fontossága, illetve kiemelkedő forrásértékkel bírnak például az egyházüldözés elszenvedőinek személyes vallomásai. 10 A hallgató egyház korszaka a pártállami diktatúra idején írt perjeli naplók esetében is tetten érhető. Az 1944–1965 közötti időszakban keletkezett napló Legányi Norbert főapát által piros tollal írt kezdő és záró bejegyzése is ezt erősíti meg. „Sárközy Pál főapát úr 1953 tavaszán úgy intézkedett, hogy az eredeti perjeli naplót Legányi Norbert perjel égesse el. A legfontosabb részleteket Csóka Lajos újra beírta ebbe a könyvbe: 1952-ig. 1952-től perjel írta át. A piros tintás részeket 1968-ban írtam be. Legányi Norbert főapát” – olvasható a kötet belső borítólapján.11 A kéziratot pedig a következő meg jegyzéssel zárja Legányi: „A nagyon hiányos és sok tévedéssel megírt perjeli napló (1956-1965 között) nem [...] alkalmas a pannonhalmi belső élet történeti forrásának. Sok kiegészítést adnak hozzá a főapáti napló és egyes rendtársak naplója ebből az időből (Rados Tamás, ) Legányi Norbert fő apát.”12 Két tény egyértelműen megállapítható a fenti bejegyzésekből. Egyrészt Legányi Norbert álláspontja szerint – s ezzel alátámasztja Németh Ambrus kijelentését is – egy szakszerűen vezetett perjeli napló a rendi belső élet történeti forrásaként szolgálhat. Másrészt a több mint húsz év eseményeit felölelő kötetből nagyon sok mindent eltüntettek vagy éppen elhallgattak, ami a kommunista diktatúra hatóságai kezébe kerülve fegyverként, bizonyítékként szolgálhatott volna. A hallgatás, elhallgatás ténye több tekintetben is tetten érhető a perjeli naplókban, de talán leginkább a bejegyzések terjedelmében ragadható meg. Az 1940-es évek végétől az 1970-es évek végéig íródott naplókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy míg a Rákosi-diktatúra éveiben nagyon szűkszavúak a bejegyzések, addig a Kádár-korszakban már bőbeszédűbbek, bár továbbra is jellemző bizonyos témák elhallgatása, vagy pusztán tényszerű közlése. Természetesen azt, hogy a napló mennyire informatív, illetve mennyire részletes, az író személye, habitusa is meghatározta, ennek ellenére véle-10 Gárdonyi Máté: Az egyháztörténet 20. századi forrásai. In: A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai i. m. 161–168., 165. 11 PFL FL PI Perjelnapló 1944-1965, az előzéklapon. 12 PFL FL PI Perjelnapló 1944-1965, 331. A Rados Tamás neve után kihagyott részre később nem kerültek újabb nevek.
