Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Wirthné Diera Bernadett: „Ezeknek az istenkereső lelkeknek hivatásunk lehetőséget adni és segítséget nyújtani, hogy ezt az igényüket betölthessék.” Az oblátusi intézmény vezetői a diktatúra éveiben
AZ OBLÁTUSI INTÉZMÉNY VEZETŐI A DIKTATÚRA ÉVEIBEN 67 Szigeti Rajnaldnak nemcsak azt köszönhetjük, hogy vezette az oblátacsoportot, és dokumentálta működését, hanem a plébánia Historia Domusa is az ő keze munkája, számunkra pedig különösen értékes forrás.23 Szintén a plébánia anyagai között található a falu o blátáinak felsorolása, listája, amelyből kiderül, hogy nemcsak arról volt szó, hogy a konvent tagjai rendszeresen találkoztak, hanem új tagok felvételére, illetve oblációjára is sor került 1950 ben, 1951-ben, 1952-ben, 1953-ban, sőt még 1957-ben is. A közösség tehát az élet, a működés jeleit mutatta. 1958-ban látszólag hirtelen megszakadt ez a folyamat, valószínűleg azért, mert az 1953-tól plébánosként működő Szigeti atyát elhelyezték. A dokumentáltan működő győrszentmártoni oblátaszövetség mellett ar ra is van precedens, hogy új csoport alakult a diktatúra éveiben. A pannonhalmi dékánia győri csoportja 1953. július 11 -én alakult meg: öt obláta öltözött be és ajánlotta fel magát Isten és az emberek szolgálatára. 24 A fo gadalomra Pannonhalmán, az altemplomban került sor, az oblációról szóló iratot a szertartás után Sárközy Pál főapát elégette, így az oblátákat hivatásukra csak egy szentkép emlékeztette. A példa nélküli eseményről egy fennmaradt levélből, illetve az egyik obláta visszaemlékezéséből tudunk. 25 A szóban forgó levelet Sárközy Pál írta, 1954. december 23-án annak az öt oblátának, akiknek felajánlásában közreműködött.26 A születésnapjára írt köszöntő sorokat viszonozta, és meleg, baráti hangon szólt az öt asszonyhoz. Hangvételéből és őszinte, nyílt stílusából arra következtethetünk, hogy a levelet nem postai úton kapták meg az obláták. Az 1950-es években nem csak Győrszentmártonban és Győrben éltek tovább oblátacsoportok, hanem Budapesten is. A fővárosiak lelki összefogó ja Szunyogh Xavér volt, aki a Szent Szabina-kápolnában élve folytatta liturgikus és hitszónoki szolgálatát. A budapesti oblátáknak is titokban kellett összejárniuk, de Xavér atya ezekben az időkben személyesen segítette őket. A Szunyogh atya mellett működő oblátaközösség intenzív életének bizonyítéka egy levél, amit főapátjának, Sárközy Pálnak írt, 1952. január 9-én. 23 PFL TeAL Győrszentmártoni plébánia iratai, Historia Domus. Ebben követhetjük a nagy egyházpolitikai (szerzetesek internálása, püspöki kar megegyezése az államhatalommal) és politikai események (1956-os forradalom) helyi visszhangját. 24 Hernádi László Zénó OSB obl: A pannonhalmi dékánia győri csoportja. Obláció 9. (2009) 16–18. A cikkből kiderül, hogy győri férfiak is tettek oblációt, 1953. augusztus 20-án. 25 https://bences.hu/data/files/hirlevelek/hl09 -3.pdf (Letöltve: 2018. szept. 18.) 26 Az öt obláta: dr. Sáray Julianna Cecília, Silly Magdolna Lúcia, Balogh Éva Ágnes, Farkas Erzsébet Felicitasz, Békéssy Klára Perpetua. Történetükről Silly Magdolna Lúcia testvér számolt be: Dr. Sárközy Pál OSB főapát: Levél a győri oblátákhoz, 1954. december 23 -án. Obláció 8. (2008) 22.
