Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)

Wirthné Diera Bernadett: „Ezeknek az istenkereső lelkeknek hivatásunk lehetőséget adni és segítséget nyújtani, hogy ezt az igényüket betölthessék.” Az oblátusi intézmény vezetői a diktatúra éveiben

62 WIRTHNÉ DIERA BERNADETT gáról és gondoskodó szeretetéről, akik – sokféle szorongatások között – el­fogadták a jelentkezők kérését, és lehetővé tették, hogy oblátusként, obláta ­ként éljenek . A kutatás során számos nehézségbe ütköztem a források töredezettsé­ge, szétszórtsága miatt, valamint a miatt az alapvető tény miatt, hogy az oblációk titokban történtek. Nem készültek kimutatások, feljegyzések, és a perjelnaplóban sem tettek rólunk említést. A nyomok, amiken el lehet indulni, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban őrzött oblációk, amelyek a jelölt keresztnevét és szerzetesi nevét tartalmazták, 4 illetve a szerzetesi hagyatékokban fennmaradt levelezések, naplók,5 valamint az oral history segítségével megszerzett információk. 6 Vissza a kezdetekhez: az oblátusi intézmény létrejötte Néhány gondolat erejéig vissza kell térnünk az oblátusi intézmény 20. szá­zadi újraalapításához, hogy lássuk annak helyét és szerepét a bencés rend és a magyar katolikus egyház életében. Az oblátusság gyökerei a 11. század végére nyúlnak vissza. Modern kori megjelenése a 19–20. század fordulójá­ra tehető,7 Magyarországon Szunyogh Xavér figyelt fel a Németországban újjáéledő intézményre. Hagyatékában megtalálható A Szent Benedek Ren -4 Az oblációnak (felajánlásnak) kialakult írásos formája volt: „Én, [teljes név, vagy sok eset ­ben csak keresztnév] [szerzetesi név] nővér felajánlom magamat a mindenható Istennek, a boldogságos Szűz Máriának, Szent Benedek atyánknak, Pannonhalma kolostor számára, és megígérem erkölcseim megjavítását, ugyanazon Szent Benedek Atya Regulájának szelle­mében az oblátusok szabályai szerint Isten és minden szentjeinek jelenlétében.” Több oblá­ció található Szunyogh Xavér hagyatékában. Például: Dr. Bangha Antalné Margit-Franciska nővér oblációja. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: PFKK). Szunyogh Xavér hagyatéka (a továbbiakban: BK 709) IV/1. 5 A kutatás során tájékozódtam és használtam Szunyogh Xavér hagyatékából: PFKK BK 709. I/2.; IV/1.,2.; IV/3.,4. Juhász Gergely hagyatékából: PFKK BK 855. I/1.,2.; I/3.; I/4.,5. Só lymos Szilveszter hagyatékából: PFKK BK 941 I., II., III., VI., XIII., XXIII. Iróffy Huba hagyatékából: PFKK BK 968 I/1., 4–17., I/2., 3., 7., 15. Vályi Hugó hagyatékából: PFKK BK 877 I/1., I/2., 3. 6 Szeretnék köszönetet mondani Várszegi Asztrik nyugalmazott főapát úrnak, aki előbb írásaival, majd személyes beszélgetések és konzultációk alkalmával segített elindulni a téma mélyebb kutatása felé. Asztrik atya nemcsak kutatásaiban foglalkozott az oblátusokkal, oblátákkal, hanem ő maga is azok közé tartozott, akik a diktatúra éveiben oblációt, azaz felajánlást fogadtak el. 7 Az oblátusi intézmény történetét bemutatja: Forrai Márta: A magyarországi bencés oblá ­tus közösség. In: Lelkiségek és lelkiségi mozgalmak Magyarországon és Kelet-Közép-Euró­pában. Szerk. Barna Gábor – Povedák Kinga. Szeged 2014. 152–158.

Next

/
Thumbnails
Contents