Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: Árnyékok a boldog kádárizmusból. A bencés renddel szemben az 1960-as években alkalmazott fiatalkorú ügynökök történeti vizsgálata
252 BANDI ISTVÁN det veszélyeztető ügyet lezártnak is tekinthetnénk, valójában azonban innen új perspektíva nyílik mind történeti, mind pedig erkölcsi síkon. A vizs gálati eljárásban szerepelt ugyanis a bencés diák egyik osztálytársa, akivel kezdetben a titkosrendőrség „Antal” fedőnéven jelöltként foglalkozott, majd az ügy lezárása után az említett fedőnéven beszervezte. Az osztálytárs nem tudhatta, hogy potenciális ügynökként már felmerült a vizsgálódó tiszt anyagában. „Antal” tanulmányozott személy mesélte, (nem jelentette), „hogy Sütő János volt osztálytársáról is esett szó az elmúlt időben. Egy Szombathely környéki fiú újságolta a társaságnak, hogy találkozott Szombathelyen Sütő apjával, aki élelmet vitt a börtönbe fiának. Elmondta, hogy a tanárok mintha megváltoztak volna, darabosabbak, bizalmatlanabbak a tanulókhoz, mint korábban.” 22 A fokozott társadalmi veszélyességű intézmény hatékonyabb felderítése érdekében Sollich Endre, a huszonéves ambiciózus tiszt, felettese, Molnár István őrnagy engedélyével megkezdte a fiatalkorúak tippkutatását. A levél tári források alapján azonban jól bizonyítható, hogy ez a tevékenység már az első pillanattól kezdve jóval több volt, mint tippkutatás. A néhány hónapja az egyházi elhárítás területére került tiszt bizonyítani szeretett volna feletteseinek. Az állambiztonsági szakszótár szócikke szerint a „sötét” hírszerzés „a hírszerző vagy ügynök beszélgetés során szerzett meg értékes adato kat, értesüléseket olyan módon, hogy a partner nincsen tudatában annak, hogy ellenséggel áll szemben, és számára jelentős híranyagot szolgáltatott ki. Nem ismeri az ellenség » sötét « szándékát. A beszélgetést a hírszerző vagy az ügynök megtervezi és előkészíti.”23 Így a diák(ok)kal baráti besz élgetésnek álcázott találkozókon, amelyek Győrben a Király utca 7. alatt, a Vadvirág cukrászdában, egy-egy üdítő mellett zajlottak, az érdekes könyvek megvitatása mellett más természetű, főleg az állambiztonságot érdeklő témák is napirendre kerültek. Sollich Endre kémelhárító a győri bencés gimnázium tanári karáról (Nádasi Alfonzról, Csóka Gáspárról, Kühár Edéről, Bánhegyi Miksáról, Söveges Aladár ról, és általában a rendház életéről, sőt a bencés diákokon keresztül a győri szemináriumról) is képet alkothatott magá nak. Az apró lépések taktikáját alkalmazva (két mozijegy ajándékozása, a III/III. csoportfőnökség vezetése központilag értékelte az 1963 és 1967 között felszá molt összeesküvési ügyeket, a „Magyar Katolikus Ifjúsági Szövetséget” Gajer János és társai elnevezés alatt tüntették fel. Lásd ÁBTL 4.1. A-1353/1. A BM III/III. Csoportfőnökség iratai (Feljegyzések ellenséges ideológiák és nézetek terjesztéséről) 1963–1968. 199. 22 ÁBTL 3.1.2. M-28383. „Antal” 7. 23 ÁBTL 4.1. A-3036. Gergely Attila: Állambiztonsági értelmező kéziszótár. Bp. 1980. 170.
