Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: Árnyékok a boldog kádárizmusból. A bencés renddel szemben az 1960-as években alkalmazott fiatalkorú ügynökök történeti vizsgálata
ÁRNYÉKOK A BOLDOG KÁDÁRIZMUSBÓL... 247 nosítani, 8 így a kiskorú személyek beszervezésének k ádári iskolapéldája tárul elénk: a beszervezés és tartás részleteit a tiszt elemzi az olvasó számára. Ami azonban nem merült fel sem a korabeli hivatásosokban, sem a rendszerváltás utáni kutatásokban, az az említett „fiatalkorú ügynök” fogalom pontatlan használata. Ugyanis a korabeli hatályos törvényi szabályozás szerint a 18 év alatti állampolgár kiskorúnak számított, tehát a „fiatalkorú ügynök” szószerkezet elkendőzi a valós jogsértést és az elévülhetetlen erköl csi felelősséget. Levéltári források bizonyítják, hogy a kémelhárítás kiskorúakat9 használt érdekei megvalósításához, azonban pontos számadattal senki sem szolgált arra nézve, hogy hány érintettet szerveztek be. Az egyházi vonalon foglalkoztatott ügynökökről Vörös Géza ad nagyon rövid statisztikai áttekintést a hálózatokról és hálózatépítésről szóló tanulmányában. Az 1956 után szétesett hálózatok újraépítéséhez szükség volt némi időre, és ez a statisztikai adatokban is megmutatkozik. 1957-ben a BM Politikai Nyomozó főosztálya 16 fővel végezte az egyházak elhárítását. Az 1958. évi statisztikai összesítés szerint a központi és a megyei állambiztonsági szervek egyházi vonalon 312 személyt foglalkoztattak, közülük 294 volt egyházi személy. Az 1962-es állambiztonsági szervezeti átalakulás után 611 főt foglalkoztattak egyházi vonalon.10 A statisztika nem említi a kiskorú ügynököket. Létszámuk felbe csülésére csak egyetlen biztos szempont létezik: egyházi vonalon lehetséges volt a beszervezés olyan helyzetekben, ahol egyházi személy kiskorúakkal foglalkozott,11 illetve maguk az egyházi iskolák is állandó terepe i lehettek/ voltak az állambiztonságnak. A nyolc egyházi gimnázium minden évfolyamán két osztállyal, és osztályonként legfeljebb kettő ügynökkel számolva 12 8 A „Vidékiek” ügy feldolgozásával és a Sollich Endréhez kapcsolódó ügyekben a diákokra fokuszálva jutottam el többek között az „Antal” fedőnevű ügynökhöz is. 9 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, amely kimondja (2:10. §, 1. bekezdés), hogy kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. A Kádár-korszakban hatályos 1959-es polgári törvénykönyv 12. §-a szerint „Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.” 10 Vörös Géza: Hálózatok, hálózatépítés az egyházakon belül a Kádár-korszakban. In: Egy házüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. Szerk. Soós Viktor Attila – Szabó Csaba – Szigeti László. Bp. 2010. 138–159. 11 Például „Magyar Béla” fedőnevű ügynököt, Havass Géza római katolikus pap tanítványát, 1959-ben 17 évesen szervezte be a BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának V. alosztálya, azzal a céllal, hogy a szegedi római katolikus papokról és középiskolásokról jelentsen. Lásd ÁBTL 3.1.2. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, Munkadossziék (a továbbiakban: 3.1.2.), M-15393. „Magyar Béla”. 12 Az állambiztonságnál létezett egy olyan alapelv, hogy ügynököt ellenőriztettek ügynökkel.
