Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Cúthné Gyóni Eszter: „Rieger József” fedőnevű ügynök jelenti
242 CÚTHNÉ GYÓNI ESZTER is a szokásosnál elővigyázatosabban járt el ebben az időben (például több esetben csak szóbeli jelentést kért Kapuytól, és 1961 novemberében levették az ügynököt Domnanovich osztályának ügyéről, nehogy lebukjon). A két éles helyzet mellett folyamatos volt a gyanú a renden belül, hogy beépített ember lehet a közösségben.95 Kapuy a tárgyalt időszakban ügye sen hárította el, hogy rá irányuljon a figyelem. Jelentéseiből és K-dossziéjából azt olvashatjuk ki, hogy legtöbbször a Jámbor Mikére irányuló kétkedést erősítette a rendtársakban, illetve 1956–1957 fordulójától a Domnanovich Ábel irányába támadt gyanúra is ráerősített. 96 Kapuy K-dossziéjából az is kiolvasható, hogy 1961. március 10-én a 3/E rendszabály alapján sikerült kihallgatni egy beszélgetést Monsberger Ulrik és egy jezsuita között, amelyben utaltak arra, hogy beépített ember lehet Pannonhalmán. Az állambiztonsági feljegyzésből világossá válik az is, hogy a kérdéses időpontban egyetlen rendtag, Kapuy Vitál folytatott hálózati tevékenységet Szent Márton hegyén. 97 Befejezés Kapuy Vitál 1961. december 23-án adta utolsó jelentését „Rieger” fedőnéven, öt nappal később, december 28-án már „Marosi Zoltán” néven jelentett. Azt, hogy mi történt a két időpont között, mi miatt kapott új fedőnevet az ügynök, nem tudjuk. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a megelőző időszakban a legtöbb jelentését a beszervezés szándékával tanulmányozott rendtagokról és valamilyen összefüggésben a „Fekete Hollókhoz” kapcsolódva tette, illetve az előző félév, vagyis 1961. május és december közötti nagy munkája az volt, hogy az állambiztonság munkatársai számára szobalehallgató készülék beszerelését tegye lehetővé Jámbor Mike szobájába. Talán ezen ügyek valamelyike miatt került sor a fedőnévváltásra, vagy a K-dossziéban többször megjelenő, 1961/1962 fordulóján felbukkanó ügy miatt, amellyel kapcsolatban az ügynök „őszintétlen”98 volt a tartótisztjé -95 Vörös Géza mutatott rá arra, hogy egy 1948. évi dokumentum tudósít először arról, hogy a bencés szerzetesek környezetében az állambiztonság által beszervezett ügynökök tevékenykednek. Vörös G.: Források a magyarországi bencés rend 1945 utáni történetéhez. i. m. 96. 96 Pl: ÁBTL 3.1.2. M-36924. „Marosi Zoltán” 102.; ÁBTL 3.2.4. K-1835. „Marosi László” 56. 97 ÁBTL 3.2.4. K-1835. „Marosi László” 38. 98 Ez a korábban említett, Endrédy Vendel ügyében folytatott számonkéréssel kapcsolatban merült fel az addig a belügyhöz igen lojális ügynök esetében.
