Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Cúthné Gyóni Eszter: „Rieger József” fedőnevű ügynök jelenti
232 CÚTHNÉ GYÓNI ESZTER mutatásának megfelelően.43 Az államvédelemnek – t öbbek között Kapuy munkájának köszönhetően – sikerült felderítenie, hogy a rendtagok közül Jámbor Mike és Polgár Vilmos bencés szerzetesek azok, akik a főapát mellett a külföldi, elsősorban a vatikáni kapcsolat tartói, s 1954 júniusában mind Jámbor Mikét, mind Polgár Vilmost beszervezték.44 Kapuy 1963-ban nyitott K-dossziéjából azt is megtudhatjuk, hogy az 1954-es beszervezésekor felfedett információknak köszönhetően egy diplomata beszervezése vált lehetővé a hatóság számára. 45 Míg a beszervezést megelőző eseményekről és annak menetéről hallgatnak a dokumentumok, illetve nincsenek forrásaink, a beszervezést követő hazatérésről maga Kapuy számolt be egyrészt első, 1954. március 15-i jelentésében – nyilván az előzetes eligazításnak megfelelően –, másrészt tíz évvel később, 1964. április 18-i jelentésében.46 Ezek szerint a Csizmadia–Maros– Pálfy-üggyel kapcsolatos tanúkihallgatások során a győri rendtársak közül bevitték Holenda Barnabást, aki ekkor házfőnök és igazgató volt, Nádasi Alfonz gimnáziumi tanárt és magát Kapuyt, aki házgondnoki pozíciót töltött be. Sem Holenda, sem Nádasi nem számoltak be a kihallgatásuk részleteiről, így Kapuy is hallgatott. Ő azonban kettejükkel ellentétben igen későn ért haza Budapestről, ugyanis annyira elhúzódott a kihallgatása, hogy inkább a fővárosban aludt – ahogy ő maga fogalmazott: úgy megtáncoltatták, hogy elege lett.47 Csak március 10-én 11:45–12 óra körül érkezett vissza a győ ri rendházba, kései érkezését magyarázandó a Mezőker vállalatnál – ház gondnoki teendőként – végzett vásárlására hivatkozott, s így nem is keltett feltűnést. Megérkezése után Holenda irodájába ment beszélgetésre. (Az erről szóló, legelső jelentésében egyébként fel is fedi a személyazonosságát az ügynök, hiszen „az én” szabály ügyetlen használata miatt kiderül a jelentésből, hogy az irodában nincs más személy, csak az igazgató és a beszélgetésről jelentő személy, Kapuy Vitál.) Holenda elmondta, hogy csak Legányi Norbert 43 ÁBTL 3.2.1. Bt-1091/1. „Perry Ralph” 100–115., 127–128. 44 Petes R.: Elszigeteltség és a szabadulás i. m. 191–192.; ÁBTL 3.2.4. K-1835. „Marosi László” 22. 45 ÁBTL 3.2.4. K-1835. „Marosi László” 22. 46 „Rieger” fedőnevű ügynök első jelentése 1954. március 15-én a győri bencés rendház han gulatáról a Pálfy-ügy letartóztatásai kapcsán: ÁBTL 3.2.1. Bt-1091/1. „Perry Ralph” 99–101.; „Marosi” fedőnevű ügynök jelentése 1964. április 18-án a kooperációval gyanúsított személyekről: ÁBTL 3.2.4. K-1835. „Marosi László” 55–58. 47 ÁBTL 3.2.1. Bt-1091/1. „Perry Ralph” 99. Néhány bekezdéssel később, amikor a Jánosi Gyu lával történt beszélgetése kapcsán röviden érintette kihallgatása témáját, az „alaposan megtáncoltattak” kifejezést használta. ÁBTL 3.2.1. Bt-1091/1. „Perry Ralph” 100.
