Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Cúthné Gyóni Eszter: „Rieger József” fedőnevű ügynök jelenti
Cúthné Gyóni Eszter „Rieger József ” fedőnevű ügynök jelenti Bevezetés A második világháborút követően kibontakozó politikai, társadalmi, gazdasági változások alapvetően új feltételeket teremtettek a katolikus egyház, s így a szerzetesrendek számára is. Az 1948–1949 folyamán kiteljesedő szélsőbaloldali hatalomátvétel következtében a katolikus egyház szerves részeként működő szerzetesrendek mozgástere, működési lehetőségeik fokozatosan beszűkültek, megszűntek. Az egyik legnagyobb csapást kétségkívül az 1948. június 16-i iskolaállamosítás jelentette a katolikus egyház, s benne a tanítással foglalkozó szerzetesrendek számára, ugyanis a törvény következtében az egyház, s az említett szerzetesközösségek elveszítették többszáz éves munkaterületüket.1 1948 és 1950 ősze között nem működött katolikus fenntartású iskola Magyarországon. 1950 nyarán – a püspöki karra gyakorolt erőteljes nyomás következtében (amelynek egyik eszköze éppen szerzetesek és szerzetesnők százainak kitelepítése, egzisztenciális fenyegetése és megfélemlítése volt) – a magyar katolikus egyházvezetés aláírta azt a megállapodást, amelynek célja a magyar társadalom többségét átfogó katolikus felekezet2 államhatalomnak való teljes alávetése volt. 3 Az egyezmény enge -1 1948. évi XXXIII. tv., közli: Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parla mentben, 1944–1948. Vál. és a bevezetést írta Balogh Sándor. Bp. 1980. 501–502.; Balogh Margit – Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005. II. Bp. 2005. 853–855. 2 Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a magyar népesség 67,8%-a vallotta magát a latin rítusú római katolikus egyházhoz tartozónak és további 2,7% a bizánci szertartású római katolikus egyház tagjának. Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyaror szágon 1790–1992. Bp. 1996. 170.; Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001. 270. 3 Az egyezmény dokumentumainak őrzési helye: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Le véltára (a továbbiakban: MNL OL) XIX-A-21-c Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi, nem miniszteriális kormányzati szervek, Állami Egyházügyi Hivatal, Adattár; a tárgyalássorozat dokumentumait közli: Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon. Bp. 1990.
