Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Petes Róbert: Szerzetesi megújulás Pannonhalmán a II. Vatikáni Zsinat fényében. Az 1969–1971-es rendi nagykáptalan
22 PETES RÓBERT Összegzés, zárszó A rendelkezésünkre álló források alapján megállapíthatjuk, hogy a speciális nagykáptalan előkészítése, illetve megvalósítása érdekében Tihanyi Bánk végezte a legtöbb munkát. A perjelnapló tanúsága szerint a promótor mellett Dezsényi Lóránt tevékenysége a legkiemelkedőbb. A forrás felsorolja az egyes bizottságok legtevékenyebb tagjait is. Teológiai bizottság: Vida Szabolcs, Söveges Dávid, Faggyas Edvin, Pulay Csaba, Tarnay Brúnó. Növendéknevelési bizottság: Jámbor Mike, Iróffy Huba, Jáki Zénó, Sólymos Szilveszter, Tarnay Brúnó, Áment Lukács. Liturgikus bizottság: Nádasi Alfonz, Vályi Hugó, Jáki Teodóz, Jáki Zénó, Sólymos Szilveszter, Horváth Ciprián. Rendkormányzati bizottság: Iróffy Huba, Kapuy Vitál, Maródi Árpád, Dallos Marián, Jáki Zénó, Sólymos Szilveszter, Tarnay Brúnó. 64 Mivel a perjelnapló az egyes bizottságok legtevékenyebb tagjait említi, nem derül ki, hogy rajtuk kívül mások is részt vettek-e a munkában. Előkészítő összejöveteleiket, megbeszéléseiket – a nagykáptalan üléseivel ellentétben – nem kizárólag Pannonhalmán tartották, hanem előfordult, hogy az egyes bizottságok tagjai a győri rendházban találkoztak. Az általuk elkészített statútumtervezeteket csak az egyes ülésszakokon ismertették a többi résztvevővel, a negyedik és ötödik ülésszak esetében azonban már előre kiosztották őket a közösség tagjainak. 65 Zárásként megfogalmazhatjuk: a speciális nagykáptalan a kádári hatalom árnyékában ülésezett, amely egyházpolitikájának megvalósítása érdekében többek között a katolikus egyház, ezen belül a bencés rend ellenőrzését, befolyásolását tűzte ki célul. A szerzetesközösség, illetve annak vezetői úgy igyekeztek megalkotni az új statútumokat, hogy azok ne sértsék az állam által a rend számára felállított korlátokat, illetve engedélyezett kereteket. Jól példázza ezt az elkészült szabályzat alábbi mondata: „A magyar kong regáció hivatás szerinti célja az egyetemes monasztikus szerzeteseszmény megvalósítása, különleges feladata az ifjúság keresztény nevelése és a hívek lelki gondozása a törvényesen vállalt munkakörök keretei között.”66 Miköz ben e kiemelt mondat megfogalmazásából és a statútumok megalkotási folyamatának leírásából érezhető az államhatalomhoz való alkalmazkodás, 64 Uo. 1970. jún. 15. 65 Uo. 1970. jún. 15. 66 A bencés rend magyar kongregációjának megújított statútumai. Pannonhalma 1972. 55.