Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
208 SZABÓ CSABA 15-én.74 A t ársaság egyházmegyei jogú intézmény, a mindenkori esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. 75 Némi túlzással, de talán elmondhatjuk, hogy a bencés tanulmányi ház engedélyezése volt az első olyan jel, ami azt mutatta, hogy az állam hajlandó komoly engedményeket is tenni az egyházaknak a „békés egymás mellett élés érdekében”. Az ÁEH 1982. márciusi engedélyének birtokában Szennay főapát úr áprilistól számos levelet küldött a nyugat-európai bencés közösségek vezetőihez (például az ausztriai Göttweigbe, a svájci Einsiedelnbe és a nyugat-németor szági Augsburgba, S. Ottilienbe, Trierbe, Maria Laachba és más apátságok ba is). A levelekben a főapát közölte, hogy 1950 óta, amikor is a csepeli gimnáziumot és rendházat államosították, nem rendelkeznek a magyarországi bencés egyetemi hallgatók Budapesten olyan lakhatással, ahol meg lehetne oldani, hogy bencés irányítás alatt álló önálló közösségben éljenek. Szennay András leírta, hogy a közelmúltban sikerült megszerezniük az állami hozzájárulást egy fővárosi bencés tanulmányi ház létrehozásához. A rend az építkezést 1983 tavaszán szeretné elkezdeni, de a szükséges 5 millió forintnak (2,5 millió schilling, 320 000 nyugatnémet márka) csak az egyharmadával rendelkeznek. Azt is csak nagyon szigorú takarékossággal tudják előterem teni. A pannonhalmi főapát ezek után kérte a testvéri apátságok, kongregációk anyagi támogatását. 76 Az intenzív külföldi levelezéssel párhuzamosan, ami a szükséges építési tőke előteremtését szolgálta, már 1982 májusában megállapodott a főapátság az épület tervezéséről és kivitelezéséről Martin Gábor okleveles építészmérnökkel.77 A megállapodásban rögzítették, hogy az építési telek a rend kizárólagos tulajdonát képezte, és a kivitelezéshez saját, erre a célra elkülönített pénzalappal rendelkezett. Az építkezést két részben képzelték el. A szerkezetépítést valamelyik állami vállalat vagy szövetkezet végezné, a belső felületképzéseket a rend a saját építőrészlegének munkatársaival képzelte el. A főapátság a létesítendő épület tel kapcsolatban meghatározta, hogy az „kívülről a környezetbe, az építési övezetbe illeszkedő, nem egy -74 MNL OL XIX-A-21-a-K-13a-4-1986. Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Állami Egyházügyi Hivatal, Elnöki iratok. A Magyarok Nagyasszonya Társaság alapítása. 75 Az állam szempontjából fontos szempont lehetett, hogy nem külföldi elöljáró, hanem a megyéspüspök felügyelte a közösséget. 76 PFL FL FH 73/1982. 77 Martin Gábor a Magyar Ép ítészek Veszprém Megyei Kamarájának elnökhelyettese, ko rábbi elnöke. Közreműködött 2013 májusában a „Tihanyi Legenda Projektben”, aminek köszönhetően megújult a Balaton egyik legszebb települése.
