Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
EGY „KERETEN KÍVÜLI” SZERZETESI HÁZ 199 templom kapcsán olvashatjuk egy 1953 szeptemberi jelentésben: „A cél nyil vánvaló: a máriaremetei kegytemplom vonzóerejét még fokozni iparkodnak azzal, hogy a közelben olyan kegyhelyet létesítenek, amelytől csodákat várhatnak a szülők. Pár éve már, hogy Szunyogh Xavér Ferenc volt bencéstanár kelenvölgyi - Péterhegyi úti - Szent Szabina kápolnája emelkedett ilyen réven nevezetességre. A hiszékeny szülők testileg-szellemileg fogyatékos gyermeküket nagy bizalommal vitték oda gyógyulni.” 44 Szunyogh Xavér Ferenc atya (1895–1980), a magyar katolikus liturgia neves megújítója Tereskén (Nógrád megye) született. 1913-ban lépett be a ben cés rendbe. Örökfogadalmát 1918-ban tette le, é s ebben az évben pap pá szentelték. A komáromi bencés gimnázium agilis magyar–latin szakos szerzetestanára szervezte a helyi Keresztény Szocialista Pártot, lapot szerkesztett Őrálló címmel . Bölcsészdoktori értekezését 1919-ben védte meg a pozsonyi egyetemen. Trianon után a csehszlovák hatóságok kiutasították a városból. A Duna túlpartján, Dél-Komáromban katonalelkészként, majd 1921-ben Pannonhalmán rendi számvevőként működött. 1922-től hat évig a kőszegi bencés gimnáziumában tanított, majd 1928-tól az egyházi iskolák államosításáig, 1948-ig, a budapesti rendi gimnázium (Budapesti Szent Benedek Gimnázium) tanáraként dolgozott. Egyik diákja, Ötvös Ervin így emlékezett rá: „A tudós, nagy intelligenciá jú, nagy hitű, sokat publikált, mindig jókedvű, közvetlen ember apja szegény levélkihordó postás volt. Xavér magyart tanított. Néhány évvel korábban Xavér Olofsson Placid osztályfőnöke volt a gimnáziumban. A nagyképűségnek látszatát is hátrahagyva, családnevére, amelyre nem illett magas, vaskos, domináns termete, időnként humoros megjegyzéseket tett. [...] Az őske resztény egyházi rituálék, a misszálé, a liturgia felújításának, megreformálásának problémái különösen érdekelték Xavért. Ő teremtette meg egy építész segítségével a Tétényi Fennsíkon, Kelenföld táján a Szt. Szabina kápolnát az ezer évvel ezelőtti, hasonló nevű, de régen elpusztult kolostor közelében, mellette egy remetelakot magának. Elvitt minket egy kirándulásra, megmutatni, hogy mint az őskeresztények (és mint Vatikán II óta) itt is a hívekkel szemben állva, nem háttal feléjük, misézik a pap. Fiatal éveiről, amikor az első világháború után átúszta a széles Dunát a már szlovák Komáromba valamilyen illegális misszió alkalmából. 1944 halálos évében Xavér sokat tett, mint nagyszámú más egyházi személy is az üldözöttek megmentésére. Éppen úgy, mint főapátja, a mindig gerinces Kelemen Krizosztom Pannonhalmán. A bújtatás a közeli Mária-utcai bencés zárdában és Jézus Szíve templom pin-44 Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953. Szerk., a bev. tanulmányokat írta és a mutató kat összeáll. Szabó Csaba. Bp. 2000. 290.
