Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
EGY „KERETEN KÍVÜLI” SZERZETESI HÁZ 193 Érdekes következtetéseket lehet levonni a számadásból. A bevételek és kiadások maradványa pozitív költségvetést eredményezett. Az egyik leg jelentősebb bevételi forrás – az összes bevétel 40 %-a – a hívektől származott (a misék utáni járandóság, az adományok, a perselyből befolyó összegek és a tatarozáshoz történő hozzájárulás, mindösszesen 28 888 forint összegben). Ugyancsak magas összeg az esztergomi főegyházmegy e segélye (10 000 fo rint), valamint a Beruházási Banktól származó bevétel (31 711 forint). Ezek fedezték a teljes bevétel 98 %-át. Az átmenő gyűjtéseket a kápolna szedte össze, de azokat tovább kellett adni egyházi célokra, ezért kiadásként is meg jelennek. A kiadások közül a legnagyobb tételt a kápolna felújítását, tatarozását szolgáló különféle szakmunkák jelentették (összesen 46 848 forint értékben, a teljes kiadás 65%-a). Ehhez még hozzászámíthatjuk a berendezési tárgyak beszerzését (3970 forintért). Ezek együtt a teljes kiadások majdnem 71%át jelentették. A díjazások, javadalmazások tették ki a következő nagyobb tételt 11 410 forint értékben, ami az összes kiadás majdnem 16%-a. Érdekes adat még a gyertyára és a borra kifizetett összeg. Gyertyára 1091 forintot, borra 575 forintot fizetett ki a kápolna az 1958-as évben. Havi átlagban 91 forint a gyertya és 48 forint a bor ára, vagyis havonta átlagosan három kiló körüli gyertyát és két liter körüli bort vásároltak a Szent Szabina-lelkészség számára. Fennmaradt a kápolna pénztárkönyve az 1967 és 1984 közötti időszakból. Az ide bevezetett számadások is igazolják a kápolna szigorú, takarékos működését. A pozitív egyenleg mindvégig megmaradt. A legnagyobb bevételek (hívek adományai, perselyjövedelem stb.) és kiadások (tatarozási költségek, beszerzések) is hasonlóak az 1958. évihez. Érdekes, a kápolna működéséhez nem szorosan hozzátartozó tény, hogy az eltelt kilenc évben inflációval alig kellett számolni (csak két példa: a gyertya és a bor ára semmit sem változott). Ugyanakkor például a kápolnaigazgató jövedelme 400-ról 600 forintra nőtt 1967-re. 25 A Szent Szabina-kápolna lelkészei A kápolna lelki ellátását a kelenföldi plébánia biztosította, amelynek területén állt.26 Első ismert lelkésze Csete József Ágoston szervita szerzetes volt, 25 PFL SzBTH Pénztárkönyv 1967. jan. 1-től. 26 Kelenföldön 1930-ban épült fel a templom, 1933-tól lelkészségként működött, 1937-ben emelkedett plébánia rangra.
