Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
190 SZABÓ CSABA a mennyei Jeruzsálemet és a vértanukat ábrázoló kép. A szentélyben egy márványoszlopon Szent Szabina szobra állt. A leltár szerint Krasznai Gy. műve. Valójában Krasznai Lajosról 18 lehet szó, mert Szunyogh Xavér egyik hirdetőkönyvében az a bejegyzés olvasható, hogy Krasznai Lajos Pietája is a kápolna berendezését gazdagította,19 ezért feltételezhetően a Szent Szabi na-szobor is. A kő ambót a négy evangélista képével Körmendi Béla festette. A tabernákulum szintén kő ből készült , rézveretes ajtóval. Réz és ezüst gyertyatartókat, egy könyvtartó párnát, egy fali csengettyűt és egy négyágú csengettyűt írtak még össze a szentélyben. A templomhajóban a mellékoltár Fatimai Szűzanyát ábrázoló aranykeretes képét Asztalos János festette. Ugyanitt állt egy bronzöntvény feszület. A gyertyatartók és egyéb tárgyak mellett a kápolna felszereléséhez tartozott például egy 18. századi, fából faragott Szent Antal -szobor (empire állvá nyon). A gipsz Pieta domborművet Zászlós István szobrászművész20 alkotta. Moullion Antónia nővér két falfestménye a magyar szenteket ábrázolta. A ká polnából Árpád-házi Sz ent Margit, Szent Kinga és Boldog Jolánta képei ismertek, de korábban egy Szent Piroska-képet is őriztek. Körmendi Béla freskója a négy sarkalatos erényt jelenítette meg. A toronyban, a kóruson egy másféljátékos Köhler-harmónium21 műkö dött. A négy- és féljátékos Zimmerman-harmónium22 Szunyogh Xavér le tétje volt. A templomhajóban más tárgyak mellett egy míves imazsámolyt, fa- és bádogperselyeket, valamint egy vörösmárvány szenteltvíztartót írtak vérekkel együtt Torontóban házat vettek és zárdát alapítottak. 1977-től haláláig Moullion M. Antónia lett a kanadai nővérek általános főnöknője . 18 Krasznai (Krausz) Lajos (1884–1965) egyház- és szobrászművész. Több száz alkotás a ma radt fenn Budapesten és vidéken. Stílusát nemes egyszerűség, klasszicizáló vonalak uralják. A két világháború közötti időszakban ismert és elismert művész volt, de a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel után háttérbe szorult. Krasznai műtermét államosították, megrendeléseinek csak titokban tehetett eleget, mostanra neve és alkotásai lényegében feledésbe merültek. 19 PFKK BK 709/VI. 3., 4. Szent Szabina kápolna hirdetőkönyv 1950. okt. 1. – 1951. máj. 13. 20 Zászlós István (1895–1976) szobrászművész. 1920 és 1927 között a Magyar Képzőmű vészeti Főiskola hallgatója. Mesterei: Radnai Béla, Stróbl Alajos, Bory Jenő. A főiskola után közel húsz évig volt rajztanár Budapesten. Tagja volt a Győri Képzőművészeti Társulatnak. Alkotásai szobrok, domborművek, kisplasztikák. 1924-től vett részt a Műcsarnok kiállításain. Az 1958. évi Szent Szabina-leltárban említett műve a napjainkban a kóruson elhelyezett, a hősi halottak emléke előtt tisztelgő gipsz dombormű. Az emlékmű eredetileg az 1945 januárjában, a fronton tizenkilenc éves korában elesett Szunyogh György emlékére készült, a farkasréti temetőbe. 21 Edward Fritz Köhler hangszerkészítő gyárát 1921-ben alapította Pretzsch (Németország) városában. 22 Julius Heinrich Zimmermann hangszerkészítő gyárát 1885-ben alapította Lipcsében.
