Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)

Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház

EGY „KERETEN KÍVÜLI” SZERZETESI HÁZ 187 anyagiakat. 3 Az ő közbenjárásuknak is köszönhetően a budafoki téglagyár 1932-ben ké tezer téglát ajánlott fel. Az önzetlen példát követte a Böhm-tég ­lagyár, valamint a kőbányai és a solymári téglagyárak is. További építőanyag érkezett a tabáni házak bontás á ból. 4 A kápolna első búcsúját 1933. szeptember 3-án ünnepelték. Az 1934-ben felépített, ma is álló, kéttornyú , 56 m 2 alapterületű kis templom 5 jobb olda ­li toronyfülkéjében helyezték el az egykori német telepesek kőkeresztjét. A ká polna harangszenteléssel egybekötött felszentelése 1939. október 16-án történt. Báthori Mihály építész munkadíj felszámolása nélkül építette fel a kápolnát. 6 A kápolna oltára Szent Adalbert7 és Szent Kelemen 8 ereklyéit őrzi. Ko ­rábban Szent Skolasztika9 és 1951-től Portugáliai Szent Erzsébet 10 (Izabella, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga) ereklyéjét is őrizték. 11 3 Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (a továbiakban: PFL), Szent Benedek Tanulmányi Ház iratai (a továbbiakban: SzBTH), Historia Domus I. 1. 4 Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: PFKK) Szunyogh Xavér hagyatéka (a továbbiakban: BK 709) III. 4–5. Jegyzőkönyv, 1934. augusztus 22. 5 Sólymos Szilveszter: A Szt. Szabina-kápolna története. In: Uő: Benedictina. Bencés írások. (Pannonhalmi Szent Gellért Kollégium Könyvei 11.) Pannonhalma 2001. 265–270. 6 Fülöp É.: A Szent Szabina kápolna i. m. 6. 7 Prágai Szent Adalbert (957 körül – 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Po ­roszország hittérítője. Szent István nagylegendája szerint Szent Adalbert keresztelte meg a pogány Vajkot. Ez valószínűleg nem felel meg a valóságnak, de igazolja Szent Adalbert ma­gyarországi munkájának jelentőségét. 997-ben Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem Adalbertet és egyetlen életben maradt öccsét, Szent Gaudentiust a pogány poroszok térítésére küldte, ahol vértanúhalált szenvedtek a Visztula torkolata vidékén. Testét Boleszláv visszaváltotta, és ezzel elindította Szent Adalbert kultuszát. 8 Szent I. Kelemen (1. század – 97?) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a negyedik római pápa 88-tól haláláig. Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztényüldözés során a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte. Kelemen kétezer keresztényt talált ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára lettek ítélve. Csodái és tisztelete miatt a császár elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, ezért a horgony lett az attribútuma. A kőfaragók, kalaposok és tengerészek védőszentje. 9 Szent Skolasztika (480 körül – 547) Nursiai Szent Benedek ikertestvére volt. Apáca lett, egy közösséget vezetett Szent Benedek montecassinói monostorának közelében. 10 Erzsébet (1277 – 1336. július 4.) II. András magyar király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga. II. András második (Courtenay Jolán konstantinápolyi la­tin császári hercegnővel kötött) házasságából származó egyetlen gyermekét, Jolánt, I. Jakab aragón király vette feleségül. Az ő gyermekük volt III. Péter aragóniai király, aki elvette Manfréd szicíliai király leányát, Konstanzát. Az ő frigyükből született 1277-ben (Portugá­liai) Erzsébet, aki a harmincöt évvel korábban szentté avatott nagynénjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta a nevét. Tizenkét éves volt, amikor férjhez adták Déneshez, Portu­gália királyához. Két gyermekük született: Alfonz, aki trónörökös lett, és Konstanza, akit később IV. Ferdinánd, Kasztília királya vett feleségül. 11 Fülöp É.: A Szent Szabina kápolna i. m. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents