Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
Szabó Csaba Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház Horthy Miklós kormányzóra és Bethlen István miniszterelnökre várt a fel adat, hogy a vesztes világháború és a trianoni békeszerződés következtében megalázott és megcsonkított országot talpra állít sák. A békerevízió meg határozta a két világháború közötti korszakot, amelynek első évtizedében a sikeres gazdasági, társadalmi és kulturális konszolidációt az 1929-ben kezdődő gazdasági válság megakasztotta. Ennek következtében az 1930-as évektől megerősödtek a szélsőséges radikális mozgalmak. Ugyanakkor egy jelentős katolikus megújulás is elkezdődött, amelyet az állam is támogatott, hogy ezzel valamelyest gyengítse a radikalizmust. Az egyházi fellendülés számos téren rendkívül hatékony volt – ekkor jöttek létre a társada lom széles rétegeit megszólító szervezetek, mint például a KALOT (1935), a KALÁSZ (1936), az EMSZO (1935) és más katolikus jellegű társulások, egyesületek. Élénkülés mutatkozott a pasztoráció és a katolikus sajtó terén is. A két világháború közötti időszakban a szerzetesrendek is folyamatosan erősödtek. A szerzetesek, szerzetesnők száma a Trianon előtti létszám ötszörösére emelkedett, annak ellenére, hogy az ország területe és lakosság száma kétharmaddal csökkent. A második világháború alatt jelentős veszteségek érték a magyar katolikus egyházat, melynek a társadalomra gyakorolt hatása azonban alig csökkent. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt az örökséget is, amivel az egyház az 1945 utáni társadalmi átalakuláshoz érkezett. A „régi rendszer”, a „Horthy-Magyarország” háborús összeomlását követően nemcsak egy új megszálló hatalom telepedett az országra, hanem megingott a korábbi értékrend is, aminek egyik oszlopa a katolikus egyház volt. Az emberek egy része valóban „felszabadulásként” élte meg a háború végét. Azt remél ték, hogy Magyarország a németek és szövetségeseik vereségével, a nemzetiszocializmus bukásával megindul a demokratizálódás felé. Mások úgy gondolták, hogy a háború borzalmaitól éppen a hitélet erősítésével, a vallás hoz fordulással lehet megszabadulni.
