Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Somororjai Ádám OSB: Polgár Vilmos bencés működése Nyugaton (1957. május 18. – 1974. június 10.)
176 SOMORJAI ÁDÁM OSB csomagokkal és más ajándékokkal megrakodva ültem vonatra Pest felé. November 26-a: Miklós Imrénél:134 konyak és feketekávé: emelkedik értéke lésem, de csökken lehetőségem, az ún. kripto-szentelések135 közül egyet sem engednek ki, de a másik háromról lehet szó. Linka Ödön,136 Ther Péter 137 és Dombi.138 Sőt ezekben az esetekben még segít is a kiutazásnál. Beszélge tés: Én: menjenek ki az oroszok, szimpatikusabb lesz a rezsim. Ellenvetés: NATO. Én: teljesen mindegy az orosznak, hogy a ballisztikus fegyverek kilövési katapultjai 150 km-rel hátrább legyenek. Legyen nemzeti kommunizmus, mint Jugoszláviában. Ott az egyház élete is szabadabb. Felhoztam még a Kultúra révén való kötelező könyvvásárlást, ami 65%-os többletet jelent. – Miklós: Valuta kell és pénz kell. Amit azonban utasításaink szerint a három kijövendő ki akar vinni könyvtárunknak, mindent kivihetnek. Említettem, hogy a brazilok hasonló panasszal vannak a hanglemezekre. Még ő: nem csinálnak „Legányi”-ügyet vagy „Pannonhalma-esetet”. Ha Legányi Norbert jó az egyháznak, nekik is jó. – Mondja: Róma ismeri az ÁEH nézetét Norbertről, megmondták Casarolinak. (Ezt nem tudta Norbert, de közülünk se senki, és Casaroli sem említette.) Ilyen tónusban ment a beszélgetés; egyik kifogásom, kritikám a másik után. Mindig udvarias volt a reakciója. Így is váltunk el. – Kezdtem a három kijövetelének hivatalos intézgetését: meghíha ’ad normam S. Canonum’ [a szent kánonok előírásai szerint] cselekedhet, és ha Vilmos mindenben segít neki) mondotta: Blazovich Ágoston venné át az adminisztrációt. Rossi: ’Ő is ugyanazt az álláspontot képviseli, mint P. Polgár.’ – Rossi végül is gondolkodási időt kért, és kérte Emilt, budapesti útja után menjen vissza hozzá újra. – Az audiencia alatt lett ismeretessé, hogy a Schottenstift lemondó irata már nov. 22-én át lett adva a nunciusnak. Rossi után Emil Sellingert is felkereste. Majdnem sírva mondotta, hogy a konventje nem fogadja el az ő álláspontját. Neki nincs kifogása Polgár ellen, vagyis hogy ő vegye át nevében az adminisztrációt. Ő csak az ő 3,5 milliós kölcsönüket szeretné visszakapni; kártérítést ő sem akar fizetni. Ha közös volna az adminisztráció, akkor a jövedelem felével kellene fizetni az adósságot nekik, a másik fele Pannonhalmáé lenne minden évben. – A legatoroknak szerintük nem jár Zeiselhoftól semmi, mivel a cseh államtól kapnak nyugdíjat. – Emil ügyesen helyezte el megjegyzéseit Pannonhalma ráutaltságáról Rómában is, Bécsben is; d. p. 10%-os részesedést ígért a Sch-nak, a közös adminisztráció esetére. [...] Nov. 25. Még ma visszament Emil Budapestre. Vitte magával Főapát úr számára levelemet, melyben kértem Ágoston megbízását Zeiselhof átvételére, ha valóban visszakapnánk.” PFKK BK 895. Polgár Vilmos naplója passim. 134 A naplóíró az előző esztendőben háromszor (!) tárgyalt személyesen Miklós Imrével. 135 Értsd: titkos szentelések, amelyekről az ÁEH hivatalosan nem tudott. 136 Linka Ödön (1925–2017), „Dom Ernesto”, bencés, 1967-től Vila Anastación, São Pauló ban, 1981-tól perjel, 1989–2005 között, 16 éven át az első apát. 137 Ther Péter Pál (1931–1994), 1958-tól Veszprém egyházmegyés pap, 1967-ben kiutazott Brazíliába, ott lett bencés szerzetes. 138 Dombi nevezetű pap végül is nem utazott ki Brazíliába.
