Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Somororjai Ádám OSB: Polgár Vilmos bencés működése Nyugaton (1957. május 18. – 1974. június 10.)
146 SOMORJAI ÁDÁM OSB A következőkben idáig ismeretlen források bevonásával folytatjuk Polgár Vilmos nyugati működésének leírását. E források tükrében ezt a felfogást ki kell egészíteni, hogy életművéről teljesebb képet alkothassunk. Új források bevonása Az 1946 és 1994 között Rómában élő Békés Gellért prokurátori iratai 5 a Rómába érkezéstől kezdve 6 egészen 1992-ig betekintést nyújtanak a nyuga ti magyar bencések iratanyagába.7 Ez a levéltári hagyaték páratlan a maga nemében. Áttekinthető mennyiségben keresztmetszetet ad a Magyar Bencés Kongregáció hivatali levelezéséről az Apostoli Szentszékkel, elsősorban a Szerzetesi Kongregációval, és kiemelt helyen az Államtitkársággal,8 a mindenkori főapátokkal (kormányzóperjellel), főapáti irodaigazgatókkal, továbbá a külföldi bencésekkel. Ezen túlmenően betekintést enged a hazai és külföldi katolikus magyarság életébe.9 Az elnevezés kevesebbet mond, 5 Petes Róbert a római ügyvivő kifejezést használja. Mi ragaszkodunk az egyházias és be vett kifejezéshez: „procurator generalis”, magyarul prokurátor. A kérdéshez lásd: Somorjai Ádám OSB: Békés Gellért OSB, a nyugati magyar bencések elöljárója. In: Litterarum radi ces amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk. Klestenitz Tibor – Zombori István. Bp. 2015. 373–386., 375., 378. Interneten: https://anzdoc.com/bekes-gellert-prokuratori-mkdese.html (Letöltve: 2018. márc. 28.) 6 Békés 1946 őszén kalandos körülmények között, fiatalabb bencés rendtársaival együtt, főapáti megbízásból utazott ki, mint a Római Szent Anzelm Pápai Egyetem professzora és a magyar bencés növendékek elöljárója. A kiutazás eseményeit ő maga naplószerűen följegyezte, és beszámolóját megküldte Pannonhalmára. Lásd: Somorjai Ádám OSB: Békés Gellért OSB emlékeiből. Száz éve született Békés Gellért bencés atya, a Sapientia Főiskola egyik szellemi atyja. Sapientiana 7. (2014) 2. sz. 111–121. 7 Békés Gellért (1915–1999) két hosszú periódust töltött a Szent Anzelm Bencés Prímás apátságban, előbb mint növendék (1933–1940), majd mint professzor (1946–1994). Eközben a következő hivatalokat töltötte be: a Magyar Bencés Kongregáció generális prokurátora 1946/1963–1966, a nyugati magyar bencések legfőbb elöljárója 1957/1961–1992, a főapát külföldi (nyugati) helynöke 1957/1961–1992. Egyben a Pápai Szent Anzelm Egyetemen a dogmatika és ökumenizmus tanára 1946-tól, ugyanott a Pápai Liturgikus Intézetben az ökumenizus és a liturgia tanára 1972-től, a teológiai kar dékánja 1963–1967 és 1971–1977 között, rektorhelyettes 1972–1974, alperjel 1977–1980, perjel 1980–1983 között. 8 Annak első szekciójával, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjával. 9 Az itt őrzött levelezés további adalékokat nyújthat a vele való kapcsolattartás rekonstruá lásához. Lásd: Petes R.: Elszigeteltség és szabadulás i. m. 184–189. („A hazai bencések titkos kapcsolattartása Békés Gellérttel” című fejezet.)
