Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Keresztes Csaba: Egy bencés plébánia az elszakítottságban: Deáki 1918–1970
84 KERESZTES CSABA Herczegh végig a helyén maradt. A szovjetektől, a várható változásoktól mindenki félt. A front közeledtével a plébános levélben igyekezett tartani a kapcsolatot paptestvéreivel. Komáromból Bíró Lucián55 rendtársa írta neki 1945. március 24-én a következőket: „Itt meleg napokra lehet számítani. Al demár56 mesélni fog. [...] Tömörd már nem a mienk... a hírek és a jelek sze rint. Teheneink maradványait itt találtuk Komáromban, a szép bika pedig levágásra kerül, mert megbetegedett a sok hajszában. (Útközben légi támadás verte szét a 400 állatból álló szép csapatot.) Imádkozzunk egymásért!” 57 Herczegh a környéken lezajlott harcok áldozatait, katonákat és hazatérőket eltemette, és minden ismert adatukat a halotti anyakönyvbe bevezette. 58 A község életében valódi sorsfordulót jelentett az 1945. év . Márciusban bevonultak a szovjet csapatok – szerencsére nem tartózkodtak ott sokáig –, nyomukban az új csehszlovák államigazgatás hatóságai is megérkeztek és berendezkedtek. Ekkortól már kevesebb írott dokumentum keletkezett. 1945 tavaszától eleinte kétnyelvűek az egyházi nyilvántartások, később már teljesen szlovák nyelven íródtak. A május elejétől sorban kibocsátott Beneš-dekrétumok nyomorba dön töt ték a felvidéki magyarságot. Mindez megtörte a község élete újjászervezésének kísérleteit. P é ldául a községi jegyző még április 23-án felszól í totta a plébánost , hogy tisztí tsa ki a katolikus iskolát, és tegye meg az előkészületeket a tan í tás megkezdésére. 59 A dekrétumok végrehajtásának időszakában, 1945 és 1948 között, Deáki népe is nehéz helyzetbe került. A megélhetés rendk í vül nehézzé vált, a nyugdí jakat nem folyós ították, a hivatalos állásokból a magyarokat elbocsá tották, az iskolákat bezárták. A mindennapi élet folyamatos fenyegetések, veszélyek között telt. A papok az 1989-es rendszerváltásig egymástól elszigetelten működtek, önálló szerveződésben nem vettek részt, plébániájuk ügyein túlmenően minden közcélú cselekvéstől távol tartották magukat, visszahúzódó életet éltek. „Egy rendkívül gazdag egyházi-vallási kultúra tűnt el így szinte nyomtalanul.” 60 55 Bíró Lucián (1898–1990) bencés szerzetes. 1922 és 1939 között, valamint 1945 januárjától 1949-ig házfőnök Komáromban. 1949 és 1954 között Znióváraljára internálták. Ezt követően Cséken és Balonyban volt lelkipásztor. 1970-ben vonult nyugalomba, haláláig Komáromban élt. A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára i. m. 172. 56 Tóth Aldemár (1921–1986), deáki születésű bencés szerzetes. 1940-ben öltözött be, és 1946-ban szentelték pappá. 1950 és 1955 között munkatáborba zárták, majd haláláig szülőfalujában lelkészkedett. A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára i. m. 218. 57 Ša Np AŠ –E–sz. n.–1945. (34. d.) 58 Ša Np AŠ –E–sz. n.–1946. (35. d.) 59 Ša Np AŠ –N–sz. n.–1945. (34. d.) 60 A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Szerk. Filep Tamás Gusztáv
