Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Dénesi Tamás: A pannonhalmi egyházmegye megszüntetése
A PANNONHALMI EGYHÁZMEGYE MEGSZÜNTETÉSE 61 A püspök továbbra is igénybe vette a pannonhalmi főapát segítségét a két egykori bencés esperesi kerület kormányzásában, hiszen Sárközy a püspöknél jobban ismerte egykori plébániáit és plébánosait, akikkel rendszeres kapcsolatot tartott fenn. Amikor csak lehetett, a szerzetesek által vezetett plébániákon a főapát bérmált. A győri püspöknek – egyházmegyéje nagyszámú plébániája miatt – ez nagy segítséget jelentett, természetesnek tartotta, hogy a történelmileg Pannonhalmához tartozó településeken a főapát szolgáltatja ki a szentséget.55 A bérmálási időpontokat egykori rendtársai megkérdezése után a főapát ajánlotta a püspöknek, aki a megállapított dátumokat kihirdette egyházmegyéjében.56 A bérmálások mellett Sárközy Pál rendszeresen részt vett a két kerület templombúcsúin, papi jubileumain és egyéb plébániai ünnepein. Legányi Norbert már perjelként57 tudatosan látogatta a szétszóratásban élő rendtársait, ezt a gyakorlatot főapátként is követte. Az alábbiakban első apáti évét mutatom be a szerzetes-plébánosokkal ápolt kapcsolata alapján. 58 1958. március 21-én történt apáttá benedikálását és a húsvéti ünnepeket követően rögtön, április 9-én Győrszentivánban felkereste Markos János esperest, akivel „az egyházmegye dolgait beszélte meg”. A másnapi esemé nyek kapcsán így fogalmaz naplójában: „A bencés plébánosok rekollekcióján vettem részt Győrött. Ezt eddig nem tették meg a főapátok, de én nagyon szükségesnek tartottam és nem is bántam meg. Sok szép dolgot tapasztaltam. Természetesen az ÁEH-nak nem tetszett. Igyekezett később nehezíteni is a dol got. A két elmélkedést én tartottam és elmondtam a terveimet a plébániákkal kapcsolatban. Ők is elmondták a panaszaikat és a bajaikat. Amin tudok, segítek, de sok dologban tehetetlen vagyok, mert a hivatalos irányítás a győri aula kezében van és azoknak a mi plébánosaink csak mostoha gyermekek. A püspök pedig a békepapok mellett nem teheti azt, amit akar. Egyelőre az is nagy dolog, hogy a bencés plébániákon mindenütt bencés van és nem más pap, mint a veszprémi egyházmegyében. Ott a domonkos püspök59 tehetetlenebb.” 55 A főapát gyakran seg ített a bérmálásban a nem bencés plébániákon is. 56 Az első két évben a püspök és a főapát bérmálási időpontokról szóló egyeztetése: PFL FL FH 129/1952 (Kismegyer, Nyalka, Bakonybél); 53/1953 (Kajárpéc, Tarjánpuszta). 57 Legányi 1952 és 1956 között volt perjel, 1958 és 1968 között főapát. 58 Az 1958-as eseményeket a már idézett perjelnapló, illetve a főapát naplója alapján állí tottam össze. Utóbbi: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattára (PFKK) BK 825. Legányi Norbert főapát naplója (1957–1969). Az adott napnál visszakereshető idézetek mind a főapáti naplóból származnak. 59 Badalik Bertalan veszprémi püspök korábban domonkos szerzetes volt.
