Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Dénesi Tamás: A pannonhalmi egyházmegye megszüntetése
A PANNONHALMI EGYHÁZMEGYE MEGSZÜNTETÉSE 53 dult Sárközy Pál főapáthoz: „Az ÁEH elnöke a pannonhalmi egyházmegyé vel kapcsolatban olyan álláspontot hozott tudomásomra, amely szükségessé teszi az érintett ordináriusokkal a megbeszélést. Ezért arra kérem, szíveskedjék folyó hó 23-án, kedden délelőtt 11 órakor pesti lakásomon föltétlenül felkeresni.”25 A főapát természetesen felkereste az egri érseket, 26 akitől meg tudta a rendelkezés okát. Kossa István „a pannonhalmi egyházmegye or dináriusának a főapátot nem fogadhatja el, mert a Magyar Népköztársaság a bencések működését csak a katolikus iskolákra engedélyezte.”27 Két hét múlva, november 6-án, a püspöki kar budapesti tanácskozásán, annak második napirendi pontjaként Czapik Gyula bejelentette a pannonhalmi egyházmegye megszü ntetését. A püspökkari értekezleten szintén elhang zott a kormány döntésének indoka: az állam a három férfi szerzete srend működését kizárólag a katolikus iskolák fenntartása céljából engedélyezte. A püspöki kar a kormány álláspontjával szemben határozottan kijelentette, hogy ez a rendelkezés ellenkezik az Egyházi Törvénykönyvvel, amelyben ez olvasható: „Egyedül a legfőbb egyházi hatalomnak dolga egyházi tartomá nyokat, egyházmegyéket, nullius apátságokat vagy prelatúrákat, apostoli vikariátusokat és prefektúrákat alapítani, másként körül határolni , felosztani, egyesíteni, megszüntetni.”28 E rendelkezés tehát minden más hatalmat – akár egyházi, akár világi – kizár a kánonban meghatározott jog gyakorlásából, azt tehát a Szentszék egyedül magának tartja fenn. A püspöki kar szerint a kormány álláspontja az állam és az egyház közötti 1950-es egyezséggel is ellenkezett, ugyanis abban nem volt szó a magyar katolikus egyház területi átrendezéséről, tehát az állam jóváhagyta az egyház területi és hierarchikus felépítését. Ezt jelzi, hogy a pannonhalmi főapát nem mint rendi elöljáró, hanem mint az egyházmegye ordináriusa írta alá a megegyezést. 29 25 Az ügy fontossága és sürgőssége miatt másnap táviratban is kérte a 23-i találkozót a fő apáttól. Mindkét irat: PFL FL FH 747/1951. 26 PFL FL, Perjeli iratok (PI), Perjelnapló 1951. október 22. 27 A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai 1949–1965 között. Dokumentumok. Összeáll. Balogh Margit. Bp. 2008. 375. Némileg eltérő szöveggel: A Magyar Püspöki Kar novemberi átirata a kormányhoz (Badalik püspök úr fogalmazványa). Pro memoria (A pan nonhalmi egyházmegye ügye) PFL FL FH 747/1951. Utóbbi megtalálható itt is: PFL FL PI 1951. 28 Kánonjogi kódex. X. Pius pápa parancsára összeállítva, XV. Benedek pápa engedélyével kihirdetve. Bev., jegyz., név- és tárgymut. Gasparri Péter (Kézirat gyanánt) . 215. kánon 1. §. 29 A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai i. m. 379–380. A Magyar Püspöki Kar novemberi átirata a kormányhoz (Badalik püspök úr fogalmazványa). Pro memoria (A pan nonhalmi egyházmegye ügye) PFL FL FH 747/1951.
