Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Dénesi Tamás: A pannonhalmi egyházmegye megszüntetése
A PANNONHALMI EGYHÁZMEGYE MEGSZÜNTETÉSE 49 1945-ben kisebb változások történtek az egyházmegyei struktúrában. Részben a bencés gazdasági központokban, Kismegyeren, Tarjánpusztán, Tömördpusztán, Ölbőpusztán és a győrszentiváni Szent István-telepen helyi lelkészségeket szerveztek.8 Ennek két oka volt. A rend egyrészt az 1920-as évek elejétől nagyobb hangsúlyt fektetett gazdasági alkalmazottainak lelkipásztori ellátására. Másrészt – miután 1945-ben megszűnt a nagybirtokrendszer – a rendi vezetés a plébániák és lelkészségek számára igényelhető kisebb földek megszerzésétől a rendi birtokok egy részének megmentését remélte. Ezeket a földeket mégsem tarthatták meg, 1951 augusztusában fel kellett ajánlani az államnak minden egyházi földingatlant, így a plébániai földeket is. 9 A plébániai földek elvesztése törvényszerű volt. A pártállami diktatúra kiépülésével a nyíltan egyházellenes légkörben egyre szűkült az egyházak, ezen belül a bencés rend mozgástere.10 A rend birtokai mellett iskoláit is elveszítette. A kilenc gimnáziummal együtt az egyházmegye tizenkilenc nyolcosztályos általános iskolája és egy nyolcosztályos népiskolája is állami kézbe került.11 A rend és az egyházmegye egyre súlyosabb anyagi helyzetbe jutott, ezért a megmaradó intézmények, főként a rendi és lelkipásztori utánpótlást biztosító főiskola fenntartása érdekében évente gyűjtést rendeztek a hívek körében.12 A plébánosoknak egyre több politikai támadással kellett nonhalmi egyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Győr 1940. 4. – A tihanyi, a dömölki és a zalavári apátságnak szintén voltak kegyúri plébániái, azonban ezek a veszprémi és a szombathelyi egyházmegye részét alkották. 8 PFL, Főapátsági Levéltár (a továbbiakban: FL), Főapáti Hivatal iktatott iratai (a továbbiak ban: FH) 173, 174, 182, 183/1945; PFL FL, Konventülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: KJ) VII. 219–220. (1945. április 22.) 9 A f öldművelésügyi miniszter által kiadott 8131/XX/52/1951. számú rendeletet Czapik Gyula egri érsek valamennyi egyházi hatóságnak megküldte. PFL FL FH 609/1951. A ren delet értelmében a katolikus, evangélikus és református egyház 1951. szeptember 1. napjával valamennyi megmaradt mező- és erdőgazdasági ingatlanát felajánlotta az államnak. (Kivé telt képeztek a beépített telkekhez csatlakozó kertek, szőlők és gyümölcsösök, ha azok a szokásos háztáji méreteket (400–800 négyszögöl) jelentősen nem haladták meg, továbbá a templomok területei és a temetők.) 10 Erről a folyamatról életszerű képet nyerhetünk az egyes plébániák historia domusai alap ján (amelyeket fénymásolatban őrzünk Pannonhalmán): PFL TeA, Bársonyos, Győrszent iván, Tárkány, Tényő plébániák korszakra vonatkozó háztörténetei. 11 Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között. In: Bencések Magyarországon a párt állami diktatúra idején I. Szerk. Dénesi Tamás – Boros Zoltán. Pannonhalma 2017. 121–162., 121–125. A bencés rend 1950-től két visszakapott gimnáziumában – a győriben és a pannonhalmiban – korlátozott keretek között tovább taníthatott. 12 1948-ban például 12 512 forint értékű termény érkezett a plébániákról az „egyházmegyei szeminárium” javára. PFL TeA EE 109/1949. A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Hit-
