Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Soós Viktor Attila: „Az ellenséges arculatú vezetést politikailag loyális, együttműködésre kész vezetés váltotta fel.” A bencés rendre vonatkozó megyei rendőr-főkapitánysági jelentések az 1970–1980-as évekből
A BENCÉS RENDRE VONATKOZÓ MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGI JELENTÉSEK... 245 aki a magyar egyház püspöki rangú képviselőjeként elősegíti egyházpolitikai célkitűzéseink valóraváltását.” 70 A jelentés második pontja „Az elhárítási terület operatív biztosítottsága, a megtett intézkedések” címet viseli, amiben ugyancsak találunk a bencés rendre vonatkozó információkat: „Rk. világi területen foglalkoztatunk 9 tmb-t, bencés rend területén 5 tmb-t. Hálózataink közül jelentős vezető pozíciót tölt be rk. világi területen 2 fő, bencés területen 3 fő. A hálózatok fogadására 1 „K” lakással rendelkezünk. Találkozóinkat 3 fő kivételével lakásban folytatjuk. [...] Megtett intézkedéseinkről, és azok hatékonyságáról: [...] 71 Operatív kombinációk módszerével értünk el jelentősebb eredményeket az elmúlt 5 évet értékelve az alábbi esetekben: 1972-től kezdődően folytattunk operatív munkát a Pannonhalmi Szent Benedek Rend területén az új főapát és rendi vezetés választás befolyásolása érdekében. Hálózati úton, az ÁEH-val és központi szerveinkkel együttműköd ve elértük, hogy a renden belüli reakciós csoport hatalomátvételi kísérletei kudarcot vallottak, jelentős vezető pozícióba egyházpolitikai érdekeinknek megfelelő loyális személyek kerültek.” 72 A jelentés megvitatásakor Lakatos Imre rendőr őrnagy, osztályvezető és Modok Árpád rendőr százados, egyházi vonalvezető válaszolt az elsősorban Balázs Tibor rendőr alezredes, a BM III/III-1. Osztály alosztályvezetője által feltett kérdésekre. Válaszában Modok Árpád sok mindenről beszámolt, itt a bencés vonatkozású információkat tekintjük át: „a bencés rend területéről egy rendi vezetőt, és egy fiatal életkorú bencés szerzetest (szerveztünk be). Tehát ott is kettőt.”73 Ezt követően a hálózati létszámok alakulásáról, annak eredményességéről folytattak vitát. Az 1978. november 27-i vezetői értekezleten az állambiztonsági felderítő kutató-szűrő munka helyzetének értékelése, további feladatok meghatáro-Heyne többször utazott Magyarországra, hogy egyházi személyekkel építsen ki kapcsolatot, tőlük a katolikus egyház belső életére vonatkozó információkat szerezzen. Heyne segítő je Marianne Kotter nyugatnémet állampolgárságú ápolónő volt. Az ügyről írt tanulmányt lásd: Bandi István: A „Claudius”-ügy: a bizalmas nyomozás során kreált valóság ellentmon dásai. In: Magyar Katolikus Egyház, 1956. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve 2007. Szerk. Szabó Csaba. 179–206. 70 MNL GyMSM GyL XXIV. 12. (4. d.) 1977. július 25-i vezetői értekezlet 1–2., 5–6. 71 Itt hosszasan írtak a jelentés készítői általános intézkedésekről, tevékenységekről. Meg említettek a BM III/III-1. Osztály által feldolgozott három ügyet: „Claudius”, „Ellenállók” és „Varjak”. Ezek részleteit nem fejtették ki. 72 MNL GyMSM GyL XXIV. 12. (4. d.) 1977. július 25-i vezetői értekezlet. 8. 73 Uo. Jegyzőkönyv az 1977. július hó 25-i vezetői értekezletről. 4.
