Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)

Vörös Géza: „Pálfi Aurél beszervezésétől elálltunk.” A bencés rend a politikai rendőrség hálójában (1945–1956)

„PÁLFI AURÉL BESZERVEZÉSÉTŐL ELÁLLTUNK.” 193 nem akar dolgozni.” 20 Az ügy folytatásáról nem állnak rendelkezésünkre források, így csak egy három évvel későbbi, 1952-es dokumentum alapján valószínűsíthető, hogy Frey elzárkózó magatartása és a vélelmezett dekons­pirációja miatt megszakították vele a kapcsolatot. 21 A rend behálózásának kezdetei További ügynöki beszervezésre utaló nyom az 1949 és 1953 közötti évekből nem lelhető fel, aminek legfőbb oka valószínűleg a források hiányában kere­sendő. Hogy a politikai rendőrség bencés rendre irányuló figyelme tovább­ra sem lanyhult, azt az ÁVH klerikális reakció ellen harcoló alosztályának az 1954-es esztendőben végzett munkájáról készült beszámoló igazolja. Az alosztályvezető Földes György államvédelmi százados által készített doku­mentum szerint a magyarországi katolikus egyház a Vatikánnal való kap­csolattartás jelentősen csökkenő lehetőségeit elsősorban a szerzetesrendek segítségével próbálja fenntartani. Ahogy az államvédelmi tiszt fogalma­zott: „a megmaradt és feloszlatott – titkosan működő szerzetesrendek veze ­tői egyik fő feladatuknak tartják rendtagjaiknak az átmentését egy általuk vélt rendszerváltozás utáni időre. Emellett egy olyan jelenlegi illegális keret fenntartását vették tervbe, amely képes a Vatikán állásfoglalását terjeszteni és a feloszlatott szerzetesrendek mellé állítani a világi papok és a hívők egy részét.”22 A je lentés megállapította, hogy több szerzetesrend tagjai kapcso­latban állnak a Vatikánnal, valamint a külföldön élő rendtagokkal, akiktől különböző egyházi iratokat és anyagi támogatást kapnak. Az alosztályveze­tő megállapította, hogy a jezsuita és a ferences rend tagjai mellett a bencés szerzetesek azok, akik az olasz követség közvetítésével kapcsolatot tartanak a Szentszékkel és a külföldön élő rendtagokkal, amelynek keretében a ben­cések „három -négy havonként kiküldött híranyagokban tájékoztatást adtak az állam és egyház helyzetéről és az ÁEH által tett intézkedésekről.”23 Azon ­ban Földes elégedetten írta jelentésében, hogy „megszereztük az 1952 óta kiküldött tájékoztatók másodpéldányát, valamint az összegyűjtött anyagok 20 ÁBTL 3.1.5. O-9174/2. Cserkész ügy. 83. „B” egyénnel való találkozás Győrben, f. hó 15-én, 1949. február 17. 21 ÁBTL 3.1.5. O-9174/2. Cserkész ügy. 81. Frei Kasszián ügye, 1952. november 4. 22 ÁBTL 3.1.5. O-13405/2. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 90. A klerikális reakció ellen harcoló alosztály éves beszámolója, 1954. december 10. 23 Uo. 93..

Next

/
Thumbnails
Contents