Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Vörös Géza: „Pálfi Aurél beszervezésétől elálltunk.” A bencés rend a politikai rendőrség hálójában (1945–1956)
190 VÖRÖS GÉZA Biztosan állítható, hogy az 1945 és 1956 közötti időszakban a különböző elnevezésű, kommunista vezetésű politikai rendőrségen belül már 1946 októberétől működött az egyházak tevékenységét ellenőrző, az egyházi személyek működését figyelemmel kísérő szervezeti egység.9 Az egyházi elhárítás tisztjeinek feladata a párt egyházpolitikai célkitűzéseinek vég re -hajtása volt. Az államvédelmi tisztek számára a legtöbb munkát a ma gyarországi egyházak közül a legnagyobb lélekszámú katolikus egyház, azon belül a szerzetesrendek tevékenységének ellenőrzése adta. A tisztek figyelme nemcsak a működési engedélyüket elvesztő, hanem a legálisan működő szer zetesek életének megfigyelésére is kiterjedt. Így a politikai rendőrség célkeresztjében megtalálhatóak voltak a bencés rend tagjai is. A behálózás első nyomai Magyarországon a második világháborút követően a kommunista párt fokozatos irányítása alá kerülő állam az egyházakkal szemben megszorító intézkedéseket vezetett be, működésüket érintő törvények, rendeletek segítségével. Ezek a többi magyarországi szerzetesrendhez hasonlóan a bencés rendet is érzékenyen érintették, amely az 1950-ben a katolikus egyház és a Magyar Népköztársaság között megkötött megállapodásnak köszönhetően ugyan elkerülte a feloszlatást, azonban a rendelkezések rájuk vonatkozó passzusait be kellett tartaniuk. A pannonhalmi egyházmegyét Győrhöz csatolták, a szerzetesek létszámát negyedére csökkentették, gimnáziumaik közül a szer zetesek csak a pannonhalmit és a győrit tarthatták meg.10 Azt, hogy mikor kezdte el a politikai rendőrség a bencés renddel kapcsolatos információgyűjtést, iratok hiányában nem tudjuk megmondani. Azonban kijelenthető, hogy a politikai nyomozók 1951. április 5-én már elég adattal rendelkeztek a bencés szerzetesek tevékenységére vonatkozóan, mivel ekkor határozott úgy az Államvédelmi Hatóság Győr-Sopron Megyei Osztálya, hogy „Pannonhalmi Szent Benedek Rend ellenséges tagjai” címmel objektumdossziét nyit az addig megszerzett és a jövőben gyűjtendő, az államvédelmi munkájukhoz szükséges iratok egyben tartására.11 Ezen 9 Vörös Géza: Egyházüldözők arcképcsarnoka. Az egyházakkal szembeni elhárítás vezetői 1945–1956. I. rész. Betekintő (2015) 3–4. 10 Várszegi Asztrik: A Magyar Bencés Kongregáció története 1916–1996. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve I–III. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. II. 340– 456., 342–343. 11 ÁBTL 3.1.5. „Objektum” napló.
