Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
SZENT BENEDEK FIAI A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN 141 hamarosan elvált.) A kialakult párok együttélése aránylag tartós. A házastársi hűséget is komolyan veszik. Az „eljegyzés” után egymás után születnek a gyermekek. 8-10 év múlva, tehát a huszonévesek között lassan megérik a helyzet a házasság rendezésére. 1975 év végén a 60 csobánkai cigánycsaládból 35 élt egyházi házasságban. A 35-ből 26 utólagos rendezés volt. A házasságrendezést természetesen hosszasabb előkészület előzi meg, amely nem csak oktatás, hanem a keresztény életbe való bevezetés. Most rakjuk le a hit elemi alapjait: keresztény voltunk tudatosítása, ismerkedés az Úr Jézus életével, megváltó művével, a szentmise, első gyónás-áldozás, stb. (Ilyenkor rendszerint akad a családban iskoláskorú gyermek, aki segít a szülőknek a Miatyánk, bánatima, Uram nem vagyok méltó stb. szövegek memorizálásában. Az ilyesmit büszkén és meghatottan emlegetik!) A házasságrendezés indítékai között gyakran szerepel a „komaság”. A felkért keresztszülő-jelölt legyőzi a jövőre nem gondoló lustaságát, gyenge akarata motívumot kapott, amiért már érdemes becsengetni a plébániára. Természetesen megmagyarázom nekik, hogy templomi házasságot nem ilyen mellékes ok miatt kötünk. Viszont előzetes ismereteim alapján tudom, hogy házasságkötési szándékuk valóban komoly és őszinte. A két pár, a szülők és keresztszülők együttes előkészítése után komplex szentség-kiszolgáltatás következik: gyónás, esketés áldoztatással, a tanúk rendszerint a kisgyermek szülei, keresztelés. – Igen meghatódnak. Ilyenkor apró figyelmességet is szoktak kapni: szentkép, használt babaholmi stb. A szentségek komoly vételére való felkészítés természetesen nem mindig ennyire idillikus. A cigánynak vérében van, hogy mindenkit be akar csapni. (A becsapás náluk nem szálhámosság, hanem „ügyesség”. Viszont sportszerűen értékelik, ha a másik nem hagyja magát.) A papnak tehát vigyáznia kell, hogy ne legyen naiv, de sértődékeny se. Pl. szombaton bejelentik, hogy másnap keresztelni kell, mert a gyermek beteg. Pontosan tudom, hogy nem beteg. Az igazi ok: fizetésnap után vagyunk. Nem vállalom, ingerülten eltávoznak. Megpróbálkoznak a szomszéd plébánián, ahol azt a választ kapják, semmi akadály, csak hozzanak a csobánkai plébániáról igazolást, hogy a szülők elő vannak készítve, szándékuk komoly stb. Ezek után vigyorogva beállítanak újra, egyáltalán nincsenek zavarban. Beismerik, hogy most nem sikerült a trükk. Egy héttel később felkészítve és ünneplő szívvel keresztelnek. Azóta „jóban vagyunk”. Másik példa. A keresztelésre közepesen ittas állapotban érkezik az édesapa. Meg kell értetnem velük, hogy a keresztség szentségéhez méltatlan ez a viselkedés. Kompromisszumos megoldásként azt gondoltam ki, hogy a plé-
