Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
130 MÓZESSY GERGELY Söveges Aladár László Mint láttuk, Söveges Aladár bodajki káplán lett , de nagyon hamar átkerült Sörédre. Ez a település eredendően Csókakő filiája volt, 1813 óta saját templommal rendelkezett. A környék rengeteget szenvedett a harcok idején. A front hetekre Csókakő belterületén rekedt, a templom elpusztult a materben, 127 és a filiális településen is menthetetlennek látszott. Az egyházmegye enge délyezte a sörédi romok elbontását, hogy anyagának felhasználásával új, alkalmas istentiszteleti hely épülhessen. 1948-ban ennek tervei javarészt már készen álltak. 128 Shvoy Lajos püspök 1948. december 1-jén Söréd filiát Csókakőtől Bodajk hoz csatolta, jelezve, hogy egy kijáró káplánnal kívánja ellátni.129 A csókakői viszonyok ezt nem tették volna lehetővé. Söréd népe azonban érezte, hogy az építkezéshez tartósan helyben lakó papra lenne szükség. Már 1947-ben megtették felajánlásukat egy lelkész illetményére vonatkozóan, s 1948 decemberében is felkeresték a püspöki aulát, kérve egy helyben lakó papot. Az új mater, Bodajk plébánosa, az egykor bencés novícius Vajk Gyula megértő volt, hozzájárult az önállósuláshoz, elengedte káplánját, sőt a sörédi viszonyok rendeződéséig eltartását is vállalta . 130 Ismerve a püspök és Csó kakő plébánosa, Vibirál Lajos feszült viszonyát, vélhetően a december 1-jei, Bodajkhoz történő átcsatolás nélkül Söréd önállósítása nem lett volna ilyen egyszerűen véghezvihető. Söveges tehát egy lelkészlak és templom nélküli község lelkésze lett. A fa lu előbb Preszter Katalin Fő utca 48. szám alatti házát bocsátotta rendelkezésére lelkészlakként, ahova 1949. május 1-jén költözhetett be, majd amikor 1956 nyarán az ingatlant a tulajdonos visszakérte, a Rákóczi út 17. szám alatt egy özvegyasszony, Molnár Ferencné ajánlotta fel házának egy részét lakásul és irodául. Söveges közben elkészíttette és elfogadtatta egy – az „egyházmegyei típustervtől” eltérő – plébániaépület terveit Tóth Ferenc építésszel. Ez azonban csak 1960-ra készült el, így ő már nem élvezhette. 131 127 Inter arma 1944–1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyei történetének forrásaiból. Szerk. Mózessy Gergely. (Források a székesfehérvári egyházmegye történetéből II.) Székesfehérvár 2004. 129–130. 128 SzfvPL – I.3. – 4517A – 1946, 2323/1948. 129 SzfvPL – I.3. – 4517 – 3181/1948. 130 SzfvPL – I.3. – 4517A – 3460/1948. 131 SzfvPL – I.5. – Can. Vis. Söréd, 1962. 19.
