Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
126 MÓZESSY GERGELY nyoma a fejlődésnek: építkezéseknek, beruházásoknak, rekonstrukciónak. A plébániatemplom 1960-ban szigetelést, 1965–1968 között új padokat, 1970-ben festményeket kapott. Többször javították tornyát, festették. 1975-ben a harangokat villamosították. Mindeközben az egyházmegye vagyonőrei ellenőrzéseik nyomán csak Kapcsándi már-már túlzott lelkiismeretességét tették szóvá. 119 Van nyoma messze vezető papi álmoknak is. Az erdő mélyén megbúvó szent kúti kápolnában és a Pilis misztikájában Kapcsándi Zsigmond egy új búcsújáróhely lehetőségét látta meg. Megfelelő állapotba hozta és fejlesztette a kápolnát , támfal építésével rendezte a – kirándulóhelyként is ked velt – forrás környezetét, és sikerült megvetnie egy zarándokhely alapjait. Lassan rögzült az a szokás, hogy a Sarlós Boldogasszonykor mondott búcsúi szentmisét a megyésfőpásztor celebrálta, az alkalom bekerült a hivatalos egyházmegyei zarándoklatok sorába, 1975-ben szentévi búcsú elnyerésére is lehetőség nyílt itt. Ebben az évben egy négyoldalas összefoglalót írt a kegy hely történetéről a két évvel később megjelenő jubileumi névtár számára, amelyet azonban nem fogadott pozitívan az egyházmegye. A szerkesztési elvekbe sem fért bele a terjedelmes ismertetés, de az is szerepet játszott el-119 SzfvPL – I.3. – No.4516 csomó iratai. Idézet az 1050/1958. sz. aktából. 7. kép. A szentkúti kápolna Csobánkán (Kapcsándi Zsigmond felvétele)
