Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)

M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében

122 MÓZESSY GERGELY mel” teljesítette kérését,102 a történetet azonban némiképp árnyalja, hogy Shvoy Lajos önéletírása is kényszer-dispozícióként utal erre a kinevezésre. 103 Gacs olyan falut örökölt, amely a világháborúban rengeteget szenvedett. Akkori plébánosa – Baumgartner Károly – bombázás áldozata lett. Németajkú lakosságát jobbára elűzték. Tizenöt év alatt öt plébános váltotta egymást – nem mindig békében –, s 1959-ben még a templom háborús sérüléseinek is csak egy része volt eltüntetve. Gacs csaknem harminc esztendős vértes­acsai szolgálatának van egy ebből következő, jól megrajzolható íve: a már elodázhatatlan épület rekonstrukcióval kezdte munkáját, majd amikor en nek adósságait már nem görgette maga előtt, figyelme a hívek igényei felé fordult. 1965-ben leválasztotta és fűthetővé tette az egyik oldalhajót, és szándékuk szerint kifestette belül a templomot (eltüntetve a nem túl jól sikerült 1938-as freskókat). Volt érzéke a múlt és a történelem iránt, ezt kisebb dolgozatai, illetve egy – még a pálosok által épített – magtár alapjaiban megtalált szobortöredék feletti ujjongása mutatja. A faluból el­űzöttekkel, a Németországba kerültekkel kereste és tartotta a kapcsolatot. Ám az 1970-es évekre meglassúdott, elvesz í tette problémaérzékenységét és pontosságát. 1969-től – egy hosszabb, 1974-es bejegyzéstől eltekintve – nem vezette a historia domust, elmaradozó adminisztrációs kötelességei miatt a ’70-es évek második felétől egyre-másra kapta a sürgetéseket az aulától. Az 1980-as évek elején még nagy erőfeszítéseket tett a templom háborúban ellőtt, s csak részlegesen visszaépített tornyának eredeti állapotba történő rekonstrukciója érdekében – de 1985-ben már az egyházmegye szakemberei szálltak ki és mérték fel a templom állapotát, és kezdtek sürgősen állag meg­óvási munkákba. Ekkor már nem volt figyelme ilyesmire. 104 Az 1970-es évekbeli vértesacsai állapot – Gacs szavával: „stagnálás” – két­ségtelenül összefüggésben volt másik feladatköréből fakadó leterheltségéve l. A plébános ugyanis 1968 őszétől egyházmegyei szőlőgondnok volt. A püs­pök ség Pákozdon és Székesfehérvár határában rendelkezett kisebb szőlőkkel – utóbbiakat az 1980-as években adta csak el, területét parcellázták és elnyelte a város. Radikális megoldásokhoz kellett folyamodnia. Maga sem gondolta volna a feladat elvállalásakor, hogy mennyi munkát és fáradságot jelent majd. Historia domusába jegyezte fel 1974-ben: „Tavasztól őszig szinte minden nap a szőlőkben vagyok. Télen pedig a pincében. Többnyire csak 102 SzfvPL – I.3. – No.4505 – 2506/1959. A család háttérről lásd: SzfvPL – VII.148. (Plébániai irattárak, Vértesacsa) – Historia Domus. 103 Shvoy L.: Önéletrajz i. m. 152. 104 SzfvPL – I.3. – No.4505 csomó iratai. Különösen: 1784/1972., 1429/1981.; 307/1985.; Szfv ­PL – VII.148., Historia Domus 80–99.

Next

/
Thumbnails
Contents