Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
118 MÓZESSY GERGELY kereteit szétfeszítené, ha személyével vagy a rá vonatkozó állambiztonsági adatgyűjtés részleteivel bőven foglalkoznánk. Csak az 1948 és 1952 közötti egyházmegyei ténykedésének idejéből villantunk fel mozaikokat. Az, hogy Galambos Irén energikus, tehetséges lelkipásztor, köztudott volt. 1948 decemberének elején – mihelyst a csepeli kiűzetés nyomán előállt helyzettel tisztába került – az Actio Catholica ifjúsági titkára, Szappanyos Béla megkereste Shvoy Lajos püspököt. Jelezte, hogy ideális főiskolai lelkészt lát Galambosban, akit Könözsy Lajos helyére lehetne küldeni a Magyar Kép zőművészeti Főiskolára. Shvoy – bár alapvetően elkötelezett volt az ifjúsági lelkipásztorkodás irányában – elhárította a felvetést.90 Galambos tehát 1948 végén Adonyban lett káplán. Hatalmas lendülettel látott munkához. Kórust szervezett, hangversenyeket rendezett – a pártszervek akadályozása ellenére. Ezek műsorait az egyházmegye karnagya, az egyébként rigorózus ítéletű Kósa Ferenc is nagyra értékelte. Ennek egyenes következménye lett egy orgonarekonstrukció, és már 1949 májusában egy olyan koncert, amelyre a neves fővárosi művészt, Gergely Ferencet nyerte meg.91 Kórusa számára kisebb énekszámokat is írt . 92 Hamar kész tervei voltak a templom és a temetőkápolna csinosítására. A faluhoz tartozó filiális puszták népére is kiemelt figyelmet fordított, Cikolára 1949 őszén a püspököt is sikerült meginvitálnia. 93 Aktivitása már csak azért is szembetűnő volt, mert plébánosa, Gerencsér János – súlyosbodó cukorbaja miatt – egyre passzívabb lett. Ezért Shvoy püspök az egyházközség érdekeire való tekintettel Galambost 1949. júli us 1-jétől administrator in spiritualibus nak is kinevezte. 94 A plébános tehát tovább élvez te a javadalmat, de az adminisztráció felelőssége már nem rá hárult. Mivel Galambos Iré neusz nincstelen szerzetespapként fogta fel saját szerepét, és kápláni jövedelmének korábban is csak töredékét vette fel, ez nem okozott feszültséget. Galambos 1949. december 14-én munkáiról, terveiről egy bővebb beszámolót írt a püspöknek. A szöveg jól megszervezett, színes plébániai ifjúsági életet mutat – ami valahol előre vetíti Galambos későbbi németországi sikereit. De kiolvasható belőle az adminisztrátor és „János bácsi”, azaz a plé-90 SzfvPL – I.2. – No.7359 – 3369/1948.; Vö. Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Ma gyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története. (Fejezetek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történetéből 17.) Bp. 1997. 110–116. 91 SzfvPL – I.3. – No.4502 – 554, 1278, 1516, 3699/1949.; 1185/1950. 92 SzfvPL – I.3. – No.4502 – 2656/1949. 93 SzfvPL – I.3. – No.4502 – Sz.N/1949. február 23., április 23., szeptember 20. 94 SzfvPL – I.2. – Lit. Enc. 1949/VI. 17. 1730/1949; SzfvPL – I.3. – No.4502 – 1730/1949.
