Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)

M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében

116 MÓZESSY GERGELY egyházmegyei forrásokból nem tudjuk megerősíteni. Könnyen lehet, hogy ez olyan terv volt, amit hamar felülírt az élet. A perkátai anyakönyvekben csaknem folyamatos Borossay Jusztin szereplése 1950. július 31-ig. 81 Ezt követően, még 1950 augusztusában82 kápláni beosztásban került át Székesfehérvár–Ví zivárosba. Erről a fejleményről az 1950. november 15-én kiadott körlevél múlt időben tudósít.83 Mély nyomot azonban itteni műkö ­dése nem hagyott maga után, amit talán jelez az a tény is, hogy a plébánia 1973-ban készült canonica visitatiójában kifelejtették a káplánok felsorolá­sából. 84 Helyismeretet gyorsan szerzett, és igyekezett rendtársának, Sümegh Lo­tárnak kántor-kápláni állást szerezni Székesfehérvár egy másik plébániáján, Maroshegyen. Az ügy azonban a Sümeghet épp foglalkoztató celldömölki plébános és a fehérvári aula ellenállásán elakadt. 85 Borossay 1951 szeptemberében polgári állást vállalt. Székesfehérváron maradt, de már nem papi beosztásban, hanem matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként. Ekkor a József Attila Gimnáziumba került – az ál­lamosított ciszterci iskola jogutódjába. Az 1953/1954-es tanévben a Teleki Blanka Gimnáziumban dolgozott, majd két tanévet általános iskolákban töl­tött. 1957-től visszakerült a Telekibe. 1965-ben nyugdíjba vonult, de óraadó­ként még három évig az iskola rendelkezésére állt.86 Az egyházmegyétől 1960-ban kapott egy pár soros igazolást latin nyelven arról, hogy semmiféle egyházi fenyíték alatt nem áll. Ezzel valószínűleg itt-ott titokban misézhe­tett. Csak 1968 decemberében – amikor már teljesen befejezte a tanítást – kérelmezte az ÁEH-nál , hogy papi munkát is végezhessen kisegítőként, szükség esetén, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az egyházmegyét ekkor vezető Potyondi Imre káptalani helynök pártolólag terjesztette a ké­rést a megyei egyházügyi előadó, Lovrek Károly elé, de írásos válasznak nincs nyoma. A kérdés nyugvópontra csak akkor került, amikor az új ordinárius, Kisberk Imre apostoli kormányzó 1969 nyarán hivatalosan is engedélyezte 81 SzfvPL – I.6A. – 1950, Perkáta, kereszteltek, házasultak. 82 SzfvPL – I.6A. – 1950, Székesfehérvár–Víziváros, kereszteltek. Érdekes módon a háza ­sultak és halottak anyakönyvi másodpéldányaiban következetesen a téves „Borossay Ferenc káplán” alakban tűnik fel. 83 SzfvPL – I.2. – Lit. Enc. 1950/V. 20. 84 SzfvPL – I.5. – Can. Vis. Székesfehérvár–Víziváros, 1973. 46. 85 PFL FL, Főapátok nem iktatott iratai, Levelezés rendtagokkal I. Borossay Jusztin, Sümegh Lotár. 86 SzfvPL – I.2. – No.7277 – 1744/1951. PFL FL, Főapátok nem iktatott iratai, Levelezés rendtagokkal II. Borossay Jusztin; Pannonhalmi Főapáti Hivatal, rendtagok személyi iratai (a továbbiakban: PFH), Borossay.

Next

/
Thumbnails
Contents