Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
M ózessy Gergely: Szent Benedek fiai a székesfehérvári egyházmegyében
SZENT BENEDEK FIAI A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN 113 1951-ben az állam az 1950-ben átvett szerzetesi létszám redukciójára kényszerítette az egyházat. A fehérvári egyházmegyének huszonöt főt kellett elbocsátania, csak harmincöt egykori szerzetest alkalmazhatott tovább. E megszorításnak egyrészt az idős vagy beteg szerzetesek estek áldozatul, akik számára a nyugdíjazás járható útnak tűnt, másrészt azok, akik polgári állásban könnyen el tudtak helyezkedni . Arra is lehetőség nyílt, hogy a püspök megszabaduljon a problémásnak bizonyult személyektől.71 Természe tesen az érintettek jó részé t örömmel látta volna tovább is szolgálatban. Az egyházmegye állományába került öt bencés közül az év folyamán kettőt, Borossay Jusztint és Galambos Iré neuszt „ építették le ”. 72 Szerzetesi életvezetési szabályok az egyházmegyében A magyarországi bencések körében a két világháború közt lezajlott konzervatív irányú rendi reform eredményeként az örök fogadalmukat 1931 után letett rendtagok kötelezettek voltak a vita communis ra. S ha az életközös ség a szó fizikai értelmében nem is volt megvalósítható, a reform anyagi természetű előírásain a rendi vezetés sokáig nem lazított. Az 1947-től érvényes szabályozás szerint a rend tagjainál legfeljebb 20 forint készpénz lehetett, egyéni bevételeiket (fizetésüket, stipendiumokat, a missziók után kapott összegeket) be kellett fizetniük a házfőnöki pénztárba. Minden szükséges kiadásukat, így ruházkodásuk költségeit is a házfőnöktől kellett kér niük. A szabályozás összesen annyi engedményt tett az önálló plébánián élő rendtagoknak, hogy az elszámolást csak negyedévente követelt e meg tőlük. 73 Ezek a belső előírások határozták meg a székesfehérvári egyházmegyébe került szerzetesek mindennapi életét is. Nem csodálhatjuk tehát, hogy a főapáti irattárban viszonylag sok anyagi természetű kérés – reverendaigények, gyógykezelések finanszírozása – csapódott le velük kapcsolatban. Az apátság nem volt mindig mindenkivel megértő – Söveges Aladár vaságy és reverenda iránti kérelmét például önálló bevételeire hivatkozva utasították el. Illusztratív a rendelkezések anakronizmusa tekintetében, hogy az anyagiassággal egyáltalán nem vádolható Galambos Iré neusz szükségét érezte, hogy magyarázkodjon a rendi vezetés előtt „reprezentatív kiadásai” miatt. Idővel 71 Pl.: Szende Ákos: A Kádár-kor finnugor nyelvészete egy hivatástalan piarista, Erdélyi Ist ván ügynökjelentéseinek a tükrében. Vigilia 78. (2013) 1. sz. 68–74. 72 SzfvPL – I.2. – Lit. Enc. 1951/XIV. 43. 2331/1951. 73 PFL FL FH 1585/1947.
