Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
98 BOROS ZOLTÁN igazgatják. A katolikus iskolák esetében ezt a szerepet egyházmegyei besorolástól és szerzetesrendi kötődéstől függetlenül a KKF látta el. A VKM el lenőrző szerepét természetesen fenntartotta, de például a tankönyvválasztást, a tandíjjal kapcsolatos kérdéseket, vagy az érettségi és képesítő vizsgák elnökének kiküldését egyházi hatáskörbe utalta. Mészáros István megfogalmazása szerint ezekkel az intézkedésekkel a törvény gyakorlatilag kivette a szerzetesi iskolákat az állami tanügyi hatóság illetékessége alól. 7 A KKF testületének tagjai alapvetően két csoportba tartoztak. A Magyar Katolikus Püspöki Kar három fővel képviseltette magát a főhatóságban, a többi helyet pedig a gimnáziumokat fenntartó férfi szerzetesrendek elöljárói foglalták el. Elnöke Serédi Jusztinián esztergomi érsek lett, további tagjai pedig Breyer István győri, illetve Hanauer István váci megyéspüspökök. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát mellett a zirci apát, a két premontrei prépost, valamint a piarista, jezsuita és a ferences tartományfőnökök voltak azok az elöljárók, akik huzamosabb ideig részt vettek a főhatóság munkájában. Ez a testület, némi leegyszerűsítéssel, egy püspökkari bizottság volt, amely elsősorban a katolikus tanügy elvi kérdéseinek tisztázásában, a minisztériummal való kapcsolattartásban, törvények előkészítésében volt illetékes. Az iskolák nevelő és oktató munkájának gyakorlati irányítására saját hatáskörében egy igazgatóságot hozott létre. 8 A KKF 1 938. június 2 -án tartott ülésén a felügyelete alatt álló középiskolákat három tankerületbe szervezte, és mindegyik élére egy -egy tankerületi főigazgatót állított . Az úgynevezett dunáninneni kerület élére premontrei, a dunántúli kerület vezetésére ciszterci szerzetes került kinevezésre, míg a budapesti kerület irányítását piaristára bízták. A tankerületi főigazgatók adminisztratív munkáját Budapesten egy központi igazgatóság is segítette, amelynek vezetője Virágh Teofil bencés szerzetes lett. A három tankerületi főigazgatóból, a központi igazgatóból és az igazgatás egészéért felelős elnök-főigazgatóból összeállított ötfős testület alkotta a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot, ami tulajdonképpen a KKF végrehajtó szerve volt. Ügyrend jét és a VKM-hez való viszonyát 1939-ben szabályozták, és ugyanekkor adták ki a katolikus középiskolákra vonatkozó új rendtartást is. 9 A következő évben a püspöki kar két lépésb en a főigazgatóság hatáskörébe utalta az addig még az egyházmegyék joghatósága alatt maradt líceumokat és tanítóképző intézeteket, valamint a háztartási és szakiskolákat is. Ennek 7 Mészáros I.: A magyarországi... i. m. 243. p. 8 A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve az 1939 -40. iskolai évről. Szerk. Kürti Menyhért. Bp. 1941. 9. 9 Uo. 9–10.
