Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig
A BENCÉS REND ESZTERGOMI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUMA... 77 viszony rendezése gyakorlatilag azt jelentette, hogy „az év végéig végezni kell az egyházi reakcióval”. 42 A közismert pócspetri provokáció után az Or szággyűlés megszavazta az 1948. évi XXXIII. tc.-et a nem állami iskolák államosításáról. Az államosítási akcióból vármegyei szinten a kommunista párt vármegyei titkárságai is kivették részüket úgy, hogy mozgósították a települési tagszerveket, hogy a nemzeti bizottságokat utasítsák petíciók beadására, amelyekben kérik az egyházi iskolák államosítását. A korabeli bizottsági beszámolóból kiderül, hogy a pártszervek megfelelő mozgósítást végeztek, ugyanis „ennek eredményeképpen a vármegye 3 városának Nem zeti Bizottsága, az Esztergomi járás csaknem valamennyi községének – kivéve Dömös, Nagysáp, Pilisszentlélek – Nemzeti Bizottsága, a Tatai járás 11 községének N. B.-a, és a Gesztesi járás 4 községének N-B.-a az államosítás kérdé sében egyhangú elfogadó határozatot hozott.”43 Az államosítás végrehajtását más szervezeteken keresztül folytatott propagandával tovább fokozták. Így az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) é s Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom (SZIT) vármegyei gyűlésein megjelentek állást foglaltak az államosítás végrehajtása mellett. 4. kép. Az államosítás egyik kordokumentuma, amit minden egyházi iskola vezetőjének postáztak 44 42 Köbel Sz. : „Oszd meg és uralkodj!” i. m. 113. 43 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bi zottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról. 152. 44 PFL EBG 1948.
