Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig
A BENCÉS REND ESZTERGOMI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUMA... 63 tővé és használhatóvá. A tanítás végül április 5-én indult, nagyon mostoha körülmények között, két helyiségbe összezsúfolt diáksággal . Sziv ó s Donát igazgató a Katolikus Tanügyi Főigazgatóságnak június 11 -én elküldött jelen tésében külön megjegyzi, hogy „a megszállások és a 3 hónapi állandó harc következtében Esztergom annyira elszegényedett, hogy társadalmi úton sem tudtam volna biztosítani a tanulók ellátását. A távollevők valószí nűen magánvizsgával végzik be a megkezdett évet. De arra mindegyik méltó, hogy közköltségen biztosítsák nekik a továbbtanulást.”3 Az újrakezdés nehézkesen indult, rendkívüli rendezetlen körülmények között: nemcsak az oktatást lehetővé tevő gimnázium épületének javítása jelentett kihívást, hanem a rendszeres fizikai napszámos munka is, ugyanis a kertásást, ültetést, kapálást, szőlőmetszést, favágást, minden egyéb fizikai munkát az oktatás mellett a tanári kar tagjai végezték. 4 A második szovjet bevonulással párhuzamosan, március utolsó heteiben romeltakarítással foglalkozott a közösség. Ezzel egy időben Nagy Imre földreformról szóló törvényjavaslatát a minisztertanács egyhangúlag elfogadta. Ez az intézkedés nemcsak a nagybirtokrendszert bontotta le, hanem az oktatási és szociális intézmények fenntartására szolgáló földeket is elkobozta. Komárom-Esztergom vármegyében a konkrét földosztás 1945. április 8-án kezdődött, méghozzá Esztergomban. 5 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezései alapján a központi hatalom lokális képviseletét ellátó helyi közigazgatás átalakítása elkezdődött. Ennek közvetlen következménye volt, hogy politikai és közigazgatási irányítás a helyi Nemzeti Bizottság kezében koncentrálódott. A testületbe po litikai pártok delegáltak képviselőket, akik az újabb és újabb tisztújítások következtében már minimális képesítés nélkül kerültek be. E testületek folyamatosan hoztak olyan döntéseket és rendelkezéseket, amelyekkel célirányosan az új „demokratikus” társadalmi berendezkedés megszilárdulását szolgálták. A Nemzeti Bizottságok a helybeli közösségek mindennapjait is 3 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL KEML), Az Esztergomi Szentbenedekrendi Főgimnázium iratai (a továbbiakban VIII-51), 24. doboz, 204/1944-45. A távol lévő négy diák nagy valószínűséggel az átvonuló front áldozata lett. 4 Név szerint érdemes megemlíteni azokat a tanárokat, akik a nehéz időszakban helytálltak: Besenyői Zoltán, Gonda Celesztin, Kádi Győző, Kolos Endre, Kapuy Vitál, Monsberger Ul rik, Orbán Dezső, Sághegyi Medárd, Szabó Farkas, Szalay Semjén, Szivós Donát, Vértes Zoárd. 5 Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I. In Komá rom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Közleményei. Szerk. Somorjai József. Tata 1991. 128.
