Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Mikó Zsuzsanna: A bencések elleni büntetőperek 1945–1963 között

30 MIKÓ ZSUZSANNA Az 1960-as években lefolytatott, katolikusokkal szembeni eljárások meg­ismerésének egyik fontos forrásbázisát azok a jelentések alkotják, amelyeket az Igazságügyminisztérium küldött meg az Állami Egyházügyi Hivatalnak. A metódus jól mutatja a pártállami működést, azt a mechanizmust, hogy a végrehajtó hatalom miként avatkozott be az igazságszolgáltatás menetébe. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Olt Károly 1960. december vé­gén levelet írt Nezvál Ferenc igazságügyminiszternek, amelyben felhívja az igazságügyminiszter figyelmét arra, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal el­sőrendű érdeke, hogy az egyházi személyek elleni eljárásokról értesüljön. 15 Sajnálatosnak tartja, hogy a papokkal szemben folyó perekről csak esetleges információkkal rendelkeznek. Olt Károly érvelésében kiemelte, hogy egy­házpolitikai tekintetben alapvető érdeke az Állami Egyházügyi Hivatalnak, hogy ismerje ezeket az ügyeket, másrészt pedig véleménye szerint akár segítséget is tudnának nyújtani a bíróságoknak. Külön kiemelte az elnök, hogy nemcsak a politikai okok miatt eljárás alá vont ügyeket kívánják meg­ismerni, hanem a köztörvényes eljárásban érintettek ügyéről is tájékoztatást kívánnak kapni. Az Állami Egyházügyi Hivatal nemcsak az iratokat kívánta megismerni ezekben az ügyekben, hanem képviselőjét is el akarta küldeni a bírósági tárgyalásokra. Ennek érdekében a vádiratok és ítéletek megküldése mellett kérte a főtárgyalás helyének és időpontjának közlését is. Az igazság­szolgáltatás működésébe történő beavatkozás mellett a kegyelmi kérvények elbírálásában is aktívan részt kívánt venni. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatal véleményének kikérése után ke­rülhessenek csak az Elnöki Tanácshoz a papok kegyelmi kérvényei. Az Állami Egyházügyi Hivatal kérésére a hivatali gépezet szokatlanul gyorsan mozdult. Szalay József, az igazságügyminiszter első helyettese már 1961. január 9-én arról tájékoztatta Olt Károlyt, hogy utasította a bíróságok vezetőit, hogy a papok ellen indított büntető ügyekben a tárgyalás kitűzé­séről, a tárgyalás helyéről és időpontjáról értesítsék az Állami Egyházügyi Hivatalt. Emellett a miniszter első helyettese arról is rendelkezett, hogy a vádiratokat és az ítéleteket is küldjék meg a hivatalnak. A kegyelmi ügyek esetében egyelőre arról tájékoztatta Olt Károlyt, hogy a kegyelmi eljárásban való részvétel részleteit még részletesebben meg kell beszélniük. A bíróságok elnökeinek szóló utasítást végül 1961. január 31-én adta ki az Igazságügyminisztérium, amelyben részletezte az iratok megküldésének rendjét.16 Az ellenőrzés teljessé tétele érdekében az utasítást a folyamatban 15 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), XIX-E-1-z, Igazságügyi Minisztérium Visszaminősített TÜK iratok 00166/1965. 16 MNL OL XIX-E-1-z, 00135/1960. I. M. TÜK.

Next

/
Thumbnails
Contents