Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Cúthné Gyóni Eszter: „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni” – Endrédy Vendel zirci apát pannonhalmi évei
270 CÚTHNÉ GYÓNI ESZTER sorsának irányítását lassan átvették a fiatal zirci generáció tagjai, akik – részben a rendtagokat ért megtorlások, részben pedig a hazai és nemzetközi egyházpolitikai tendenciák hatására – együttműködési készséget tanúsí tottak a kádári államhatalommal. Az említett változások ellenére azonban Endrédy Vendel apát haláláig megőrizte a renden belül karizmatikus vezető szerepét, akkor is, ha ez a szerep életének utolsó éveiben inkább már csak a lelki vezetésre koncentrálódott, s akkor is, ha a rendi közösségen belül (is) megfogalmazódtak vele szemben, korábbi aktív politikai szerepével, s az általa képviselt rendi irányvonallal szemben kritikus vélemények. E gondolatsorral azt szeretném jelezni, hogy nem volt konfliktusoktól mentes Endrédy apátságának pannonhalmi szakasza, sem a rendi közösség, sem az apát számára, de példamutatása és kitartása mégis fontos megtartó erő volt a rendtársak számára. É lete végére azonban már rendelkezésre állt az az új „gárda”, akik – alkalmazkodva a késő Kádár-kor lehetőségeihez – továbbvitték a magyarországi ciszterciek összetartását. Endrédy Vendel apátsága a pannonhalmi években A zirci apát Pannonhalmán töltött éveit három részre tagolhatjuk. Endrédy apátságnak és a rendi életben való részvételének még viszonylag aktív és bizakodó korszakára: az 1957 és 1961–1962 közötti évekre. Az 1961–1962 és 1967 közötti időszakra, amikor a „Fekete Hollók” fedőnevű ügy keretében lefolytatott perek következtében a titkos és szervezett rendi élet atomjaira hullott, és Endrédy apát vezetői lelkesedése is megtört (különösen közeli munkatársa, a rákos beteg ’Sigmond Lóránt letartóztatása, elítélése, majd halála után).13 Végül pedig az 1967 és 1981 között i időre, amikor Endrédy Vendel gyarapodó és súlyosbodó egészségi problémá i 14 okán az utánpótlás kérdése mind az apát, mind az apátsági vezetés tagjai, mind az állam számára előtérbe került. 13 ’ Sigmond Lórántot 1961. május 30-án tartóztatták le, pere 1962. február 19. és 21. között zajlott, elsőfokon tíz, másodfoko n hét év börtönbüntetést kapott. 1963. április 1-jén sza badult, ekkor azonban már nagyon súlyos beteg volt. Pannonhalmán biztosítottak számra lakhelyet, ahol nagy lelkierővel viselt rendkívüli szenvedések után 1964. július 8-án elhunyt. A ’Sigmond-perről lásd Cúthné Gyóni E.: A ciszterci rend i. m. 251–256. A peranyag: Buda pest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXV. 4. f. Fővárosi Bíróság Titkos ügykezelés alól kivont peres iratok (a továbbiakban: XXV. 4. f.) 9264/1961. ’Sigmond László és társai. 14 ÁBTL 3.1.2. M–34203/3. Ráckevei. 292., 309., 335.; Badál Ede Álmos: Endrédy Vendel – a ciszterci pedagógus és mártírsorsú zirci apát. Bp. 2012. 438.
