Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Szabó Csaba: A Pannonhalmi Szociális Otthon és lakói
A PANNONHALMI SZOCIÁLIS OTTHON ÉS LAKÓI 257 zött be Pannonhalmára. December 17-én érkezett meg a szociális otthonba Endrédy Vendel Kálmán OCist, a Grősz József kalocsai érsek elleni perben elítélt zirci apát.35 Adódik a kérdés, hogy az állam miért tolerálta az üldözött, börtönviselt szerzetesek pannonhalmi letelepedését. Talán úgy gondolták, hogy könnyedén ellenőrzés alatt tarthatják őket a monostorba beépített ügynökök segítségével. Másrészt a Pannonhalmi Főapátság a „világtól távol” állt, a szerzetesek még a falutól is elszigetelten éltek „Pannónia Szent Hegyén”. Ez a fajta elkülönülés talán megnyugtatta az állami szerveket. Mindennapi élet a Pannonhalmi Szociális Otthonban A diktatúra négy évtizede alatt legtöbben jezsuiták éltek a Pannonhalmi Szociális Otthon falai között, ezért az otthon működésére, és az atyák élet körülményeire nézve is figyelemreméltó a bőséges jezsuita irodalom. 36 Az ember 60-65 éves kora (időskor) után lassan visszatekint az életére, elkezdi kiértékelni személyes életútját. Belátja, hogy nagy változtatásra már nincs lehetősége. Kritikusan boncolgatja mindazon eredményeket, teljesítményeket, amelyeket élete folyamán elért, és tudva a Jóisten szándékainak fontosságát, mégiscsak elbírálja önnön tetteit is. Kényszer szülte a Pannonhalmi Szociális Otthon létrejöttét, de a vezetők és a gondozók igyekeztek a beköltöző szerzetesek számára az időről időre felmerülő dologi problémák (pl. zsúfolt szobák, berendezés hiányosságai stb.), és a néha előforduló személyes ellentétek ellenére is kedvező helyzetet teremteni. Az Otthon céljára átengedett épületrész közel 100 szerzetest fogadott be. A szociális otthon lakóinak közvetlen közelében húzódott az úgynevezett gyilokfolyosó , ahol hét oltár állt a misézők rendelkezésére. Pan nonhalma elszigeteltsége ellenére is élő kulturális környezetet nyújtott mű-35 Endrédy (1939-ig Hadarits) Vendel Kálmán OCist (Fertődendréd, 1895. január 19. – Pan nonhalma, 1981. december 29.) 1917-ben lépett be a ciszterci rendbe. 1919-ben pappá szentelték. 1939-től a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített ciszterci apátságok apátja és a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának elnök apátja. 1950-ben a Grősz József és társai elleni perben ítélték el. Szabadulása után 1957-től a Pannonhalmi Szociális Otthonban élt. 36 Mások mellett vö. Kortárs magyar jezsuiták. I–II. Szerk. Szabó Ferenc SJ. (Anima Una könyvek, 2–3). Eisenstadt–Bp. 1991–1992. Üldözött jezsuiták vallomásai. Szerk. Szabó Ferenc SJ. (Anima Una könyvek, 8). Bp. 1995. Magyar jezsuiták vallomásai. I–III. Szerk. Szabó Ferenc SJ. (Anima Una könyvek, 10, 11, 13) Bp. 1997–1999. Kortárs magyar jezsuiták. III. Szerk. Szabó Ferenc. Bp. 1999.
