Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Szabó Csaba: A Pannonhalmi Szociális Otthon és lakói
252 SZABÓ CSABA kényszerített férfiszerzetesek közül 361, a női szerzetesnővérek közül 1786 volt idős és beteg. A Paritásos Bizottság Szociális Albizottsága tárgyalásai eredményeképpen az állam az elvett több mint 600 katolikus egyházi épületből öt rendházat jelölt ki mintegy 440 személy részére és vállalta az idős, beteg szerzetesek ellátását. Még 1950-ben megalakultak Bakonybél, Csákvár, Gyón, Jászberény állami fenntartású szociális otthonai a szerzetesnővérek számára, Jánoshida volt premontrei rendháza pedig a férfiszerzetesek részére. Utóbbi azonban szűknek bizonyult, ezért 1951 novemberétől a férfiszerzeteseket Pannonhalmán helyezték el. 1952-ben Hejcén, 1959-ben Piliscsabán nyílt újabb szociális otthon. A későbbiekben is folyamatosan nőtt az igény az idős szerzetesek ellátására, ezért az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) hozzájárult az úgynevezett egyházi fenntartású otthonok létesítéséhez: Pécsett 1953-ban, Püspökszentlászlón 1954-ben, Verőcemaroson (Migazzi-kastély) 1955-ben. 15 A püspöki kar az 1951. május 8-i ülésen foglalkozott a Szörényi Gábor jezsuita páter által az „egyházi kegydíjasok szeretetszolgálata” számára kidolgozott szabályzattal. A június 5-i értekezleten az elnöklő Czapik Gyula egri érsek ismertette a Szociális Bizottság akcióját beteg vagy ellátatlan ö reg szerzetesek segélyezése tárgyában. A püspöki kar is áldását adta az ekkor megalakuló EKBESZ-re (Római Katolikus Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálata, amelynek feladata lett, hogy az otthonokon kívül élő idős és beteg szerzetesek számára megélhetési alapot keressen, jelenleg mint Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat működik). 16 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozataival rendezte az egyházi személyek nyugellátását.17 Egy további minisztertanácsi határo zat értelmében a római és görög katolikus plébánosok, helyi lelkészek (a segédlelkészek, valamint az egyházkormányzati és teológiai tanárok) 1951. szeptember 1-től kezdődőleg részesültek az állami társadalombiztosításban. A járulékok fizetését az Állami Egyházügyi Hivatal vállalta magára. A betegellátás keretében orvosi gyógykezelésre, gyógyszerellátásra, gyógyfürdőjegyre, gyógyászati segédeszközre, betegellátásra és kórházi ápolásra jogosultak. 18 15 Lásd a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat történetét honlapjukon. http://www. szeretetszolgalat.hu/tortenetunk (Letöltés: 2016. február 21.) 16 Balogh M.: A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai i. m. 343. 17 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1950. február 25. – 1952. augusztus 14. Összeállította Haász Réka – Katona Klára – Kurecskó Mihály – Szűcs László – G. Vass István. Szerk. G. Vass István. (A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3.) Bp. 2006. Lásd az 1951. június 29-i és 1952. június 13-i ülés jegyzőkönyvét, 93. és 138. 18 Vö. Egri Főegyházmegyei Levéltár, Egri Főegyházmegyei Körlevelek XIV. 1951. 4093. szám, Papság betegellátása.
