Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Mikó Zsuzsanna: A bencések elleni büntetőperek 1945–1963 között
26 MIKÓ ZSUZSANNA mentesítették. Ez azonban nem vonatkozott a vagyonelkobzásra, mivel a bíróság meglátása szerint az eredeti állapotot már nem lehetett helyreállítani. 8 Horváth Zoltán esetében 1991. március 28-án, Vaszary Gábor esetében 1993. december 3-án mondta ki a Budapesti Katonai Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, hogy a velük szemben hozott ítéletet semmisnek kell tekinteni. 9 Hasonló ügynek látszik, azonban az eljárási cselekmények tekintetében mégis jelentősen eltérő felelősségre vonást mutat az 1953-as belügyminisztériumi vizsgálattal indult Pázmány Géza és társai ügye.10 Az ügy vizsgála ti anyaga nem maradt fenn, az 1954 májusában keletkezett vádirat utalt a Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztálya által 1953 júliusában megkezdett eljárásra. A főbb vádpont a hét terhelt ellen a hűtlenség, tiltott határátlépés, fegyverrejtegetés és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett volt. A terheltek közül a negyedrendű Maros Cirjék Ferenc 1913-tól a bencés rend tagja volt, 1950-ig bencés tanár, 1950-től pedig a rend pannonhalmi házgondnoka volt. A harmadrendű Pálfy Aurél József és a hetedrendű Csizmadia Imre Gerő a győri bencés gimnázium tanárai voltak.11 Az ötödrendű terhelt Kovács György a győri papnevelő intézet vicerektora volt. Az elsőrendű terhelt Pázmány Géza pedig teológiai tanulmányokat folytatott kezdetben Magyarországon, majd Ausztriában. A terheltek között egyetlen korábbi katonatiszt volt, Vaszkó Lajos, aki 1953-ig a Magyar Néphadsereg alezredeseként teljesített szolgálatot. A vád szerint Pázmány Géza bécsi tartózkodása idején találkozott egy angol katonatiszttel, aki kémtevékenységre beszervezte. A tervek szerint Pázmány az adatszolgáltatás mellett kispapokat szöktetett volna át a határon. Kiemelt feladata lett volna Vaszkó Lajos alezredes külföldre juttatása. Pálfy Aurél esetében a cserkészmozgalom szervezése volt a fő vádpont, mivel az ügyész úgy értékelte, hogy a terhelt az illegális cserkészmozgalom fenntartásával a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre nevelte a gyerekeket. Az ügyész a BHÖ hűtlen- 8 Hadtörténelmi Levéltár, Budapesti Hadbíróság. Másodfokú eljárás: Katonai Főtörvény szék Katf. 075/1954. 9 Hadtörténelmi Levéltár, Budapesti Hadbíróság. Másodfokú eljárás: Katonai Főtörvény szék Katf. 075/1954. 10 Hadtörténelmi Levéltár, Budapesti Hadbíróság. Elsőfokú eljárás: Budapesti Hadbíróság 0107/1954. Másodfokú eljárás: Katonai Főtörvényszék Katf. 075/1954. 11 A bencés szerzetesek életútjához: A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára (1802– 1986). Összeáll. Berkó Pál – Legányi Norbert. Győr. 1987. 168. 215. 216. Pálfy Aurél elítéléséről: Cseszka Éva: Bencések a kommunista diktatúra szorításában. Pálfy Aurél munkássága és elítélése. In: Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon. I–II. Szerk. Illés Pál Attila – Juhász-Laczik Albin OSB. Bp. 2012. II. 587–600.
